Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

188

(prosector) köteleségeit teljesíteni és így boncztani készítményeket kiállítani a szükség esetében az egyikét vagy másikát a tanárok közül helyettesíteni.

A mostani két segéd (assistens) helyett akkor elegendő lenne egy is; s ennek kinevezése mostanig divatló szokás szerént minden 2 évben történik, hogy ez által több egyénnek adassák alkalom magokat az állatorvostanba tökéletesen kiképeztetni, hogy belőlök alkalmas vármegyei s kerületi állatorvosok válhassanak.

Minthogy az állatorvoslási intézetnek ebbéli egyszerű, de a legközelebbi években mégis kielégítő elrendezése mellett külön igazgatóra nincs szükség: a tanárok öregebbike, aki gyakorlati tanoknak előadásával és a kórodai oktatással foglalatoskodik, egyszersmint az intézetnek igazgatója is legyen. Ebbéli tisztje következtében köteles ő az intézetben lakni, minden előforduló törvényszéki s rendőrségi eseteket elintézni, s az intézetnek minden ügyei fölött őrködni, melyek a tanrendszer módjára a betegek ápolására, meg az intézeti kovács műhelynek kezelésére vonatkoznak.

Az intézetnek előbb volt tanító kovács 300 frt-nyi fizetésen kívül a kovács máhely tiszta jövedelmének még 10 % kapta, és mesteri joggal Pest városában még egy külön saját műhelyt is tarthatott, mert évi díjából mint családos ember meg nem élhetett. Minthogy pedig ennek halála következtében ez állomás újólag megürült, alulírott azt indítványozta, miszerént a tan- kovácsnak ezentúl ne engedtessék meg, hogy hivatalos foglalatossága mellett külön saját műhelyt is tartson, mert kétséget sem szenved az, hogy 6 inkább polgári és csupán az ő zsebébe jövedelmező hatáskörének kiterjesztésén fog törekedni, mintsem az intézet érdekeivel törődni. Hogy azonban ezen oktató kovács minden idejét és szorgalmát csak az intézet javára szentelhesse,