Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

186 máz leendnek, valódi nyers tapasztalás, melynek az utolsó ve­zénylő alapja hiányzik, melyből minden más egyes el térések - egye­dül felveendők és magyarázandók. Tehát semmi haszontalan, időtrabló és drága ismétlések, hanem egy alapos oktatás a természet tudományokban. Az itt elősorolt alapelvek következtében az állatorvosi intéze­tet rendkívüli kis költséggel lehet a mostani viszonyoknak töké­letesen megfelelő karban emelni; - és pedig lehet mind azt 2 ta­nár, egy mellettes, és egy segéddel teljesíteni, mit csak most a mezei gazdászatunk álláspontja az állatorvos tantól joggal igényelhet; de még is csak e következő feltételek mellett: 1. A tanároknak, kiknek ily óriási föladatot kell megfejteniök, e szükséges tudományokon kívül azon meggyőződéssel is kell birniök, hogy a jelen időben, midőn annyi a teendő, a segéd források nem elegendők arra, hogy mindjárt mindent"nagysze­rűen lehessen alapítani, nekik a tudomány eránti szeretet­től áthatva készeknek kell lenniük , bizonyos ámbár nem folytonos erejüknek mérték fölötti megerőltetésére. 2. Oly egyének alkalmaztassanak, kik ezen egyszerű rendszer eredményéről már meggyőződve vannak s benne otthonozók, kö­vetkezőleg értik is előadásaikban egyiket a másikra alapí­tani, a haszontalanokat elmellőzni, s így rövid idő alatt sokat tanítani; de ebbeni hosszas gyakorlat nélkül a leg­tudományosabb férfiú sem képes semmit vagy épen keveset si­kerrel tenni; mert anrwyi tárgyakra nézve az idő igen kevés s a nagy halmaza az előadottaknak a tanulóktól fel nem fog­ható, tehát siker nélkül leend. 3. Hogy a czélszerűen előadott tárgyakat a nevendékek meg is ta­nulhassák szükséges oly könyvekről gondoskodni, mellyek ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom