Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)
Forrásközlés
166 máit mutatta, és ez a betegség 12 órán belül halállal végződött. A két kő súlya 33 1/2... (?), és ami alakjukat, színüket és szerkezetüket illeti, vasreszelékhez hasonlítanak. Egy másik, szintén heréit, és 12 éves ló, akit sok éven át egy molnárnál fekete liszttel tápláltak és enteritisben szenvedett, amikor az Állatorvosi Intézetbe felvették, a kövek meglétének sajátos symptómáit még életében mutatta. Kevéssel megérkezése után bekövetkezett a halál. Vakbelében a vastagbél billentyűjénél ( = ad valvulam coli) betokozódva két font súlyú követ találtak, amely alakját és szerkezetét tekintve a fentebb leírthoz volt hasonló. A lovak fertőző betegségei közül előfordult: fertőző bűzös orrfolyás ( =ozaena )-bari szenvedett A sorvadásos nyirokérgyulladás (=cachexia lymhatica farciminosa) 6 rühes volt (=scabie) 3 Az első négyből hármat leöltek magában az Állatorvosi Intézet ben, a negyediket pedig leölésre átadták a tulajdonosnak. A hat sorvadásos nyirokérgyulladásban szenvedő lő közül 3 meggyógyult, 2-t korábbi állapotukban átadták a tulajdonosoknak, a hatodik pedig még kezelés alatt áll. A 3 rühben szenvedő ló meggyógyult. Kutyákat ápoltak 52-t, nagy részük kutyavészben szenvedett (=lue canina laborantes). Az eddig felsorolt, magában az intézetben gyógyított beteg állatokon kívül számon tartottak még 175 jószágot is, amelyek csak a rendelésen jelentek meg az Állatorvosi Intézetben, és csak részben látta el őket az Állatorvosi Intézet gyógyszerek kel.
