Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

155 b) Minthogy a beteg-istálló azon helyek egyike, hol a tanulók ré­szint a már betanultakat ismétlik, részint még mindég tanul­nak, sőt épen a beteg állatoknál sajátíthatják jövendőjüknek a leghasznosabbat, azért e hely iránti tisztelet előttük oly legyen, mint az iskoláé. c) Ez okból az orvosi látogatás alatt a legmélyebb csönd eszkö­zöltessék, és ez időn kívül se vetemüljön senki zajgó vagy il­letlen viseletre. d) Hogy az istállókbani dohányzás tilos, magától értetik. e) A tanulóknak, kik betegek felvigyázatára rendeltetvék, az is­tállót veszélyes betegek ittlétében elhagyniok nem szabad; köteleztetnek is mindent megtenni, mi a betegeknek szükséges, mind például: gyógyszereket beadni, eret vágni, allövetet ad­ni stb. f) A gyógyszereket, s mind azt mi a betegekkel történik, híven írják fel a rendelvénylapra: nemkülömben. g) Minden változásokat, miken a betegek átmennek, magoknak je­gyezzék föl, hogy a legközelebbi orvosi látogatásnál, Tanító­juknak a történtekről hív tudomást adni tudjanak. h) Mivel az állattali lélekösméretes bánásmódtól, s a tett ren- delmények pontos teljesítésétől igen gyakran a beteg élete, s gyógyulása, ettől pedig nem ritkán egész birtoka s kereset tehetsége függ egy szegény családnak; sohasem fogja a rend- szeretők, s emberien érzők közül egy is a dolgot hanyagsága által oda jőni engedni, hogy lelkére egy keserű vétkes tudat nehezüljön; mert embertársa kárának oka volt. i) Époly kevéssé fognak a felvigyázó tanulók magukról annyira megfeledkezni, hogy a rájok bízott betegek birtokosaitól ju-

Next

/
Oldalképek
Tartalom