Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)

Forrásközlés

127

44 .

Buda, 1838. ápr. 25.

Lenhossék Mihály orvoskari igazgató az állat járványtan oktatásának negyedévről a harmadévre való áttételét rendeli el.

Minthogy a Császári-Királyi tartományok összes tudományegyetemén az állatjárványtant (=doctrina de epizootiis) az orvosi tanfolyam harmadik évében tanítják, nálunk viszont még az az eltérés van érvényben, hogy ugyanezt a tudományt csak a tanfolyam negyedik évében adják elő, azon hallgatóknak, akik itt a harmadik évet befejezvén tanulmányaik folytatása végett másik egyetemre távoznak, nyilvánvaló hátrányuk származik. Mivel pedig a rendszeres tanulmányok lényege mindenütt az egyformaságon alapszik, és az orvostan hallgatókat egyébként is a negyedik évben négyszer nehezebb tantárgyak foglalják el, az állatjárványtant (=epizootiologia) a mi karunkon szintén az orvosi tanfolyam harmadik évében, a második szemeszterben kell majd tanítani, ezalatt értve azt is, hogy még ebben az évben a negyedéves orvosok, akik ezt a tantárgyat még nem vették fel, mint rendes órát látogatni tartozzanak .

45.

Pest, 1838. szept. 28.

Hoffner József kéri az Egyetemi Tanácstól, hogy a patkolási munkák jövedelméről évente csak egyszer kelljen elszámolást készíteni.

Hoffner József űr, az Állatorvosi Intézet igazgatója az Egye- t térni Tanácsnak folyó év július 3-án és szeptember 18-án 141. és 220. sz. alatt meghozott határozataival kapcsolatban, miszerint az említett intézet műhelyében végzett patkolási munkákról a számlákat be kell adnia, kijelenti, hogy ő a szóban