Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez II. 1817-1849 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 4. (Budapest, 1990)
Forrásközlés
122 Abból kifolyólag továbbá, hogy alulírott 1832. nov. 13-án a tekintetes Orvosi Karhoz közvetlenül benyújtott folyamodványára, amelyben egybek között azt a kérést terjesztette be, miszerint kegyeskedjenek elintézni, hogy a professzorok rangidősség szerinti sorába tartozzék, a tekintetes Tanszék január 11-én tartott összejöveteléről a következő határozatot vette kézhez: "Az a kérelem, hogy az állatorvostan professzora a többi professzor rangidősség szerinti (=secundum serium) sorába felvétessék, és hogy a tudományos (vagy: betűrendes?) címtárba, mint az ál latjárványtan nyilvános rendes tanára azonos rangban besoroltassék, kívül esik az Orvosi Kar hatáskörén; ha tehát a folyamodó úr az említett megnevezést, amelyet eddig ezen a Királyi Tudomány Egyetemen nem adtak meg az állatorvostan tanárainak, s nincs is kimondva annak határozatában, a rang idősség jogával együtt megszerezni kívánja, akkor eziránt a Magas Királyi Kormányszékhez kell fordulnia." Alulírott a Tekintetes Egyetemi Tanácshoz azzal a kéréssel fordul, hogy mivel kettős katedrát tölt be azzal, hogy az állatorvostanról általában előadást tart a patkoló kovácsoknak és az állatorvosoknak, és speciálisan az állatjárványtanról az orvos- és sebész hallgatóknak, pedig eredetileg az állatorvos- tan tanárának tevékenységi területe csak az orvosok és sebészek számára állatjárványtani előadások tartásából áll, ahogy az más az ausztriai területeken lévő egyetemeknél jelenleg is van, és csak jóval később, az 1800-as évek körül került sor a kovácsoknak és állatorvosoknak előadások tartására, és mivel ebből nyil vánvaló, hogy az említett megnevezés alulírottnak régi és dere- kas jogon jár; rangidősség szerinti felvételét, valamint a tudományos címtárba való besorolását, mint az állatjárványtan nyilvános rendes tanárát, azonos ranggal magasabb helyen kegyesen kieszközölni szíveskedjék.
