Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
63 oktatás ebben a tudományszakban a kívánt célt nem éri el. A tanártól nem várhatjuk el azt, hogy a gyakorlati oktatáshoz szükséges költségeket maga fedezze. Ezt egyébként őfelsége is megjegyezte, amikor Pesten járt és megtekintette az intézetet. A megyei seborvosoknak összehívását is elhalasztották arra az időre, amikor a gyakorlati oktatás megkezdődik. Ez kellő indokot szolgáltat arra is, hogy ebben az országban, ahol az állat tenyésztés egyike a legfontosabb gazdasági ágazatoknak, ne halogassuk tovább. Meg kell még jegyezni az intézet részére bérelni szándékozott ingatlannal kapcsolatban, hogy abban a tanár részére ideiglenes lakást, az asszisztens részére is valami szálláshelyet kell berendezni. Ennek a bérét a kamarai adminisztráció fedezné a fentebb mondottak értelmében /ti. ne legyen túl drága/. A tanár által eddig máris eszközölt kiadásokat illetően ennek az alázatos hivatalnak az a véleménye, hogy amennyiben azok meghaladták a kincstári lovak és ökrök gyógyítása fejében neki a kincstár által máris kifizetett összegeket, úgy meg kell neki téríteni. Márcsak azért is, mert ő ezek által gyakorlatban máris tanította a hallgatóit,és ennek a tanításnak során több kincstári lovat és ökröt meg is gyógyított. Az 1786. november 8-i kegyelmes rendelet neki amúgy is engedélyezte egy vagy több állat tartását. /12425/1786. sz./ 24. DULJa, 1/07. JUl. i-i.. A Helytartótanács engedélyezi állatorvostanhallgatok részére ösztöndíj megadását. Cons. No. 27265/2468 Tolnay Sándor állatorvosi tanár kérte a Helytartótanácsot, hogy adjon tisztes ösztöndíjat Borbély Mihály és Szilágyi János hallgatóknak, akik állatorvosi tanulmányaikkal ezt méltán kiérdemel-
