Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)

Forrásközlés

63 oktatás ebben a tudományszakban a kívánt célt nem éri el. A tanártól nem várhatjuk el azt, hogy a gyakorlati oktatáshoz szükséges költségeket maga fedezze. Ezt egyébként őfelsége is megjegyezte, amikor Pesten járt és megtekintette az intézetet. A megyei seborvosoknak összehívását is elhalasztották arra az időre, amikor a gyakorlati oktatás megkezdődik. Ez kellő indo­kot szolgáltat arra is, hogy ebben az országban, ahol az állat tenyésztés egyike a legfontosabb gazdasági ágazatoknak, ne ha­logassuk tovább. Meg kell még jegyezni az intézet részére bé­relni szándékozott ingatlannal kapcsolatban, hogy abban a ta­nár részére ideiglenes lakást, az asszisztens részére is vala­mi szálláshelyet kell berendezni. Ennek a bérét a kamarai ad­minisztráció fedezné a fentebb mondottak értelmében /ti. ne legyen túl drága/. A tanár által eddig máris eszközölt kiadásokat illetően ennek az alázatos hivatalnak az a véleménye, hogy amennyiben azok meghaladták a kincstári lovak és ökrök gyógyítása fejében ne­ki a kincstár által máris kifizetett összegeket, úgy meg kell neki téríteni. Márcsak azért is, mert ő ezek által gyakorlat­ban máris tanította a hallgatóit,és ennek a tanításnak során több kincstári lovat és ökröt meg is gyógyított. Az 1786. no­vember 8-i kegyelmes rendelet neki amúgy is engedélyezte egy vagy több állat tartását. /12425/1786. sz./ 24. DULJa, 1/07. JUl. i-i.. A Helytartótanács engedélyezi állatorvostanhallgatok részére ösztöndíj megadását. Cons. No. 27265/2468 Tolnay Sándor állatorvosi tanár kérte a Helytartótanácsot, hogy adjon tisztes ösztöndíjat Borbély Mihály és Szilágyi János hall­gatóknak, akik állatorvosi tanulmányaikkal ezt méltán kiérdemel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom