Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)

Forrásközlés

119 87. Buda, 1801. febr. 10. A.Helytartótanács körlevele a hazai törvényhatóságokhoz az ál­latorvosi intézetbe küldendő kovácslegények támogatásáról és a tanfolyam segítéséről. Cons. No. 2573. Magának a közösségnek is érdekében áll, hogy a szeptember 25-én 21885.sz. kiadott legfelsőbb királyi utasítás szerint a vasková­csokat az Állatorvosi Iskolában megtanulható tudományok megszer­zésére ebbe az iskolába elküldjék, de kiadásaikban magukra hagy­ták őket. Eddig a költségek mindazonáltal mérsékeltek voltak, és a legszükségesebbekre szorítkoztak. Öszentfelsége méltóztatott kegyesen elrendelni, hogy hat éven keresztül a királyság joghatóságai az általuk Pestre küldött kovácslegényeket házi pénztárukból támogassák. Egyben Öszent- felsége arról is határozatot hozott, hogy az említett hat év elteltével a vármegyék és városok ne engedjenek a vaskovácsok céhébe olyan mestert, aki nem tudja igazolni, hogy az Állator­vosi Iskolát az előírt módon elvégezte. Majd pedig, miután az előbb említett és meghatározott hat év eltelt, amikor a jogha­tóságok saját pénztárukból támogatták az Állatorvosi Iskolába küldött kovácsokat, akkor azok a polgár és parasztfiúk, akik ez időszak alatt nőttek fel, és a kovácsmesterséget választják, valamint azok a mesterek, akik tudásukat fejleszteni akarják, eredményes ösztönzést kapnak arra, hogy saját költségükön is elvégezzék az Állatorvosi Iskolát. Öszentfelsége azt óhajtja, hogy a vaskovácsoknak ne csupán az ismeretek megszerzéséből és az Állatorvosi Iskola eszközeivel folytatott gyakorlatokból származzék haszna, de szemük előtt le­gyen az is, hogy akik az állatorvosi tudományban járatosak és e tudomány professzorától bizonyítványt kaptak, azoknak az elkövet kezendőkben mindenütt elsőbbségük van, és a falvakban is gyako­rolhatják mesterségüket, másrészt pedig mentességet kapnak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom