Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
54 Tolnay professzor az országos protomedicus útján előterjesztést tett, miszerint a legfontosabb a gyakorlati oktatás. Ehhez szükségesek a következők: 1. egy segítség, évi 300 Ft fizetéssel. Feladata, hogy a seborvosoknak minden lehető operációt bemutasson. Tolnay professzor Pohl Ignácot javasolja erre az állásra. Ö nemcsak a seborvoslást, de az állat- gyógyászatot is kitanulta Wolstein professzor mellett. Erről bizonyítvánnyal is rendelkezik. 2. Szükségesek az istállók, lakás, rét. Ezért a professzor a Skopek-féle majort javasolja. Ennek felét bérbeadják évi 250 Ft-ért. 3. A beteg állatok tartására évi 100 Ft kell. Erről elszámol. 4. Egy szolgát is fel kell fogadni a beteg állatok ápolására évi 100 Ft fizetéssel. 5. A tanterem fűtésére 8 öl tűzifát kell biztosítani. Erre, valamint a gyógyszerekre évi 40 Ft. Az elmélet tanítása gyakorlat nélkül nem ér semmit. Az uralkodó már az 1787. január 3-i 361. sz. rendeletben engedélyezte az ál latorvoslásban az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. Az 1787. augusztus 1- i 9304. sz. rendeletet úgy lehet értelmezni, hogy az a már lezajlott 1787/88-as tanévre korlátozódik. Ezért a Helytartótanács támogatólag terjeszti fel az uralkodónak Tolnay professzor javaslatát. Az oktatáshoz szükséges évi 790 Ft-os összeget az egyetemi alapból lehetne fedezni. A következő indokokra hivatkozik a Helytartótanács: a javaslat csak a feltétlenül szükséges dolgokat kéri. Okvetlen szükség van az adjunktusra. Olyan operációkat fog bemutatni, mint a castratio, "englisierung", különféle részeknek felvágása. Az adjunktus képes helyettesíteni a professzort. Ha netán járvány ütné fel a fejét, az adjunktus odautazhat segíteni. A Helytartótanács helyesli a Skopek-féle majorra vonatkozó javaslatot.
