Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)
Forrásközlés
148 A másik adjunktus adja elő az orvoslás anyagát, és megmutatja a kovácshallgatóknak az állatok számára ártalmas és hasznos növényeket. Ezenkívül az ő feladata a helyettesítés. A beteg professzor vagy boncmester dolgát látja el ilyenkor. Az intézet kovácsa oktatást tart a patkolás elméletéből és gyakorlatából . Az állatorvosi vizsgák a t. Dékán Úr jelenlétében folynak, különösen azoknál a jelölteknél, akik állami hivatalra pályáznak. Ezek kötelesek szigorlatot tenni. A vizsgák időpontját a T. Orvosi Fakultás határozza meg. A kovácsok és istállómesterek a kétéves tanfolyam elvégzése után a császári és királyi mezöhegyesi méneshez, vagy más, a királyságban jó hírnévnek örvendő méneshez kerülnek, mint az Eszterházy, Podmaniczky, Károlyi, Orczy, Viczai család tulajdonában lévők, hogy nagyobb gyakorlatra tegyenek szert, és a lovakkal és a ménessel való helyes foglalkozást elsajátítsák. A legjobb tanulók közül kettő, akik a hazai nyelveket jól beszélik, ezt a tudományt különösképpen kedvelik, és az Intézetnél szeretnének maradni, királyi ösztöndíjat fognak kapni. Az állatkórházba a professzor tudta nélkül beteg állatot nem vehetnek fel, és a felgyógyultat sem bocsáthatják el. A professzornak vagy az Intézet prefektusának jogköre, hogy elbocsássa az olyan istállószolgát, aki kötelességének nem tesz eleget, aki éjszakai csavargásban vagy ivászatban vesz részt, és kétszeri figyelmeztetés ellenére sem engedelmeskedik. Az elbocsátott helyére mást vehet fel. A teljes személyzet fizetése: Először: a professzornak, aki két, sőt több nyelven előad, és az állatkórházban gyakorlati munkát végez, rendes professzori fizetésként 1200 Ft.
