Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786—1816 - Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 3. (Budapest, 1987)

Bevezetés

10

Nem áll szándékunkban e helyütt a kor művelődéspolitikáját, annak változásait elemezni, de még csak a pesti egyetem, s benne az állatorvosi intézet korabeli fejlődéstörténetét sem óhajtjuk részletesen ismertetni. Az olvasó megtalálhatja a szükséges tudnivalókat a korábban vagy a közelmúltban megjelent felsőoktatástörténeti irodalomban. /Vö.: Győry Tibor: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Bp. 1936. 840 p., Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története 1787-1937. Bp. 1941. 210 p.,

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1985. (Szerk.: Sinkovics István) Bp. 1985. 448 p., Kovács Gyula-Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 2. bőv. kiad. Bp. 1986. ÁTE. 227 p., 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787-1987. (Szerk.: Holló Ferenc) Bp. 1987. 463 p./

Fel szeretnénk azonban hívni az állatorvosképzés története iránt érdeklődök figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok világítják meg igazán azt, hogy mennyire nehéz és kezdetleges körülmények között kellett megkezdenie munkáját intézetünknek két évszázaddal ezelőtt, s így még inkább fejet kell hajtanunk Tolnay Sándor emberi és tudósi nagysága előtt, aki ilyen feltételek mellett tudott nagyot és nemzetközi méretekben figyelemreméltót alkotni.

A köztörténet, a magyar művelődéstörténet iránt érdeklődőknek is tudunk figyelemreméltót nyújtani. Felhívjuk a figyelmet az alapítás évében Wolstein bécsi professzor elismerő szakvéleményeire, a könyvbeszerzéssel kapcsolatos érdekes és jellemző iratokra vagy az oktatási nyelv kérdésének, sőt általában a nyelvkérdésnek erőteljes jelentkezésére. /Tolnay műveinek latinra, szláv nyelvekre fordítása stb./ Ugyancsak érdekesek az egyetemi hallgatók erkölcsi és fegyelmi helyzetével kapcsolatos helytartótanácsi leiratok, amelyek az 1795 után egyre szigorodó szemlélet hű kifejezői.