Feiszt György (szerk.): Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok 1923-2011 (Székesfehérvár, 2012)
Nekrológok
Emlékét kegyelettel és tisztelettel őrzik munkatársai, s azok a magyar és külföldi kutatók, kiknek tudományos feltáró munkáját a maga eszközeivel, 33 éven át „szürke eminenciásként” elősegítette. Nyulásziné Straub Éva LSZ, 1988. 3. sz. 110. p. Baranya Margit (1930-1976) Baranya Margit: a levéltár otthonom. Itt találom meg mindazt, amit mások - akik családban élnek - nem keresnek, mert eleve adott. Nekem a levéltár a családom és életem döntő részét itt élem, örömmel és alig várom, hogy felgyógyuljak...” írta hosszú klinikai kezelés alatt 1976 nyárutóján. A sors még megadta egyszer, hogy köztünk lehetett pár hónapig. Törékeny alkata nem bírta tovább... 1976. november 22-én hirtelen elhunyt. Élete, pályája tanulság és példa. 1930. február 10-én született a Tolna megyei Bölcskén. Szegény, földnélküli paraszt család gyermeke. A család feles termésért és részes-aratásért néhány hold földet bérelt. Öt gyermek társaságában korán köszöntött rá a szenvedés. 1 éves korától 16 éves koráig gyógyfűzőben élt. Elemi iskoláit Bölcskén végezte el. A szegénység sújtotta időben a gyenge gyermek boldogulását jelentette volna a továbbtanulás. Erre azonban csak a felszabadulás után, 1950-ben kerülhetett sor. Mint olyan sok pályatársának, neki is a szakérettségi hozta meg a felemelkedés lehetőségét. 1950/51-ben teljes ellátással Budapesten a „Sallay Imre Szakérettségis Kollégiumba” került. Ezt követően Budapesten, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészeti Karán, levéltár-történelem szakon nyert felvételt. 1955-ben az egyetem sikeres elvégzését követően kezdődött meg levéltárosi pályafutása, amelyen két évtized alatt becsületet és elismerést szerzett magának. 1955 augusztusában a Szegedi Állami Levéltárban kezdte meg a szakmai gyakorlatot, amelyet azután a következő évben az Országos Levéltárban folytathatott. Államvizsgáit 1956 júliusában tette le és a Szegedi Állami Levéltárban gyakorolt tovább. Tapasztalatok szerzése és a kedves hazai táj közelsége vonzotta, amikor saját kérésére Szekszárdra helyeztette magát Hadnagy Albert kiváló levéltári igazgatópedagógus mellé, aki nagy gonddal és szeretettel tanította. Hadnagy Albert mellett kiváló levéltári iskolát kapott. Egyben megerősödtek azok a tulajdonságai is, amelyek későbbi pályáján kisérték végig. A pontosság, a következetesség. Mindezek óriási szorgalommal párosultak. A törékeny alkatú nőt hiheteüen szívóssága jelentékeny eredmények eléréséig vezették. A nagyszerű szekszárdi gyakorlat után - segédlevéltárosi minőségben - újra a Szegedi Állami Levéltárba került Oltvai Ferenc igazgató mellé, aki tovább mélyítette benne a levéltár iránti vonzalmat. 1958-ban került a Pécsi Állami Levéltárba, ahol haláláig példamutató szorgalommal dolgozott. 1962-től - levéltárossá történt kinevezésétől - jelentékeny szaktudományi feladatokat oldott meg levéltárunkban és elindult a tudományos tapasztalatainak közlésével is. Kiváló ismereteket szerzett a rendezés, a selejtezés, és a tudományos segédletek készítése terén. Olyan nagy jelentőségű fondok rendezése és selejtezése őrzi levéltárunkban emlékét, mint a Mohácsi Telekkönyvi Hatóság. A Batthyány-Montenuovo család uradalmának levéltára, amelynek társrendezője volt. A Baranya megye árvaszéki hivatala iratainak selejtezésében nagy érdemei voltak. Telekkönyvi iratok selejtezésének problematikájában végzett tanulmányait országosan használják. Más területeken is maradandót alkotott. Legfontosabb munkáit nagy haszonnal forgatjuk ma is. Ezek közül legjelesebbek:- Baranya mezőgazdasága a felszabadulástól a földosztásig. Baranyai Helytörténetírás (BH) 1969. 35
