„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
KUBINYI ANDRÁS: NEMESI SZABADSÁG - JOBBÁGYI SZABADSÁG - FALUSI ÖNKORMÁNYZAT A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN
jei perelték Haraszti Nagy László nemest. Az ügyben a király anyja ítélkezett. 66 Az 148l-es kisvárdai fogott bíróságról már szóltunk. 67 1505-ben II. Ulászló Nagyoroszfalu királyi falunak az esztergomi érsek elleni perében két ítélőmestert és egy kúriai ülnököt küldött ki. A falut bírája és két „cívis" képviselte. 68 1489-ben a királynéi Pályi falu és Perényi János között határvita történt. Beatrix a diósgyőri várnagynak és a falunak írt, hogy egyezzenek bele a határjárásba, amelyet az ítélőmester fog végrehajtani. 69 Feltűnő különben, hogy a királyi falvak lakói többször fordulnak elő polgár (civis) megnevezéssel, mint más jobbágyok, noha a falvak nem voltak mezővárosok. Jogaik valószínűen megközelíthették a magánföldesúri mezővárosokét. Természetesen a mezővárosok lakéű is jobbágyok. Körülményes a mezővárosok és a falvak önkormányzati jogait megkülönböztetni, különösen a királyi falvak esetében. Az nyilvánvaló, hogy a középkori magyar falu széleskörű önkormányzattal rendelkezett. Az önkormányzati testületnek, a bírónak és esküdtjeinek a helyzete azonban nem volt könnyű, hiszen mind a község (a communitas, vagy universitas), mind a földesúr érdekeit figyelembe kellett venniük. Földesúri elnyomás létezett, viszont az is igaz, hogy a jobbágy éppen uránál találhatott segítséget, más urakkal, vagy azok jobbágyaival szemben. Kettős érdek létezik: egyrészt a nemesi elnyomás, másrészt az úr és jobbágyai érdekközössége, és bizonyos mértékben egymásra utaltságuk. Ez tette különben nehézzé és ritkává azt, hogy a földesurak jobbágyai összefogjanak. A jobbágyok, ha valakivel viszályuk volt, gyakran hivatkoztak urukra, vagy vették igénybe pl. várnagyuk segítségét. 70 A mai történetírás - külföldön is - a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít a paraszti önkormányzatnak. Különösen jelentős eredményekre vezetett Peter Blickle „kommunalizmus"-elmélete, amely szerint „a falusi és városi községi intézményes képződmények nem véletlen analógiák, hanem bennük a községek közös kiépülési elve fejeződik ki''. 71 A szerző szerint a városoknál, a falvaknál kimutathatóak a községi rend intézményes formái, társadalmi alapjai és normatív kifejeződései. 72 „Közös volt faluban és városban a község kifejeződő közösségi szervezete" - mondja egy másik szerző. 73 Sprandel számos kiadást megért, a középkori alkotmányról és társadalomról szóló könyvében önálló fejezetet szentelt a földesuraságnak, a falunak és a vidéki közösségnek (Genossenschaft). Két típusát különbözteti meg a falusi községnek; az egyik érdekvédelmi, és itt az önkormányzat feladata a terhek elosztására és gazdasági feladatokra szorítkozik; a másiknak birtokában van az alsóbb bíráskodási jogkör is. Ugyancsak rámutat arra, hogy a templom integrációs eszköz a falu számára, itt gyakran a hívek tartják el a papot. 74 A német szakirodalomból különösen fontos Heide Wunder tanulmánya. Rámutat, hogy a vidéki község (lndliche Gemeinde) intézménye a XI-XII. századtól a XIX. század elejéig a közép-európai agrártársadalmak építőeleme volt, a falusi lakosság gazdasági-jogi- és élettere. A község testületként cselekvőképes volt. A községi érdeket meg kellett védeni egyes községi lakosokkal, de a világi és egyházi földesurakkal szemben is. A község jogait kiváltságlevél formájában szerezhette meg, de a szokás(jog) által is legitimálódhatott. Kiemeli az egyház szerepét; Isten előtt a
