„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ELŐSZÓ

tését régóta terveztük. Most, a millennium tiszteletére intézményünk e tervet valósította meg, s az általa szervezett tudományos tanácskozásokon elhangzott előadásokból készített válogatást. Városunknak, mint koronázóvárosnak szerepe jelentős a magyar történelemben. Emiatt is fontos számunkra, székesfehérváriak számára, hogy egy ilyen kiemelkedően fontos évfordulóról, az államalapítás millenniumáról méltóképpen emlékezzünk meg. A kötetben tárgyalt események természetesen összefüggésben vannak városunk történetével is; ezért kettős feladatot tölt be e kiadvány, tisztelgés a magyar történelem, s a város története előtt. A kötetünkben szereplő írások három kérdéskörre vonatkoznak. Közülük az első csoport, a magyar államalapítást tárgyaló tanulmányok, amelynek egy része 1997. május 17-én egy-egy előadás alapját képezte Az államálmodó Géza nagyfejedelem című konferencián, amely a Városi Levéltár, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Székesfehérvári Millenniumi Emlékbizottság közös rendezvényeként valósult meg. Az itt elhangzott előadások kibővített írott változatát olvashatják az érdeklődők. A tanulmányok értékelik Géza fejedelem tevékenységét a magyar történelemben, történeti jelentőségét vizsgálják. Érszegi Géza írása a fejedelem és a kereszténység kapcsolatával foglalkozik. E mozgalmas kort feldolgozó tanulmány ismerteti a magyarság kereszténnyé tételére tett törekvéseket, kitér a pápaság és a császárság szándékaira és viszonyára. A térítő tevékenység állomásait mutatja be, s bizonyítja, hogy Géza fejedelem időszaka vetette meg az alapjait a kereszténységnek, amelyre Szent István tevékenysége is épült. Utóbbi témát vizsgálta közelebbről a 2000. szeptember 12-én megvalósult tanácskozás, amely a Magyar Történelmi Társulat, valamint intézményünk közös rendezvénye volt. Az itt elhangzott előadásokból is válogattunk kötetünk számára. Győrffy György tanulmánya Szent István a kor Kelet- és Nyugat -Európájában címmel azokat a viszonyokat ismerteti, amelyek a magyarság népvándorlás utáni sorsát meghatározták. Érdekes információkat tudunk meg a magyar népnév jelentését vizsgáló kutatásokról is. A szerző összegzi azokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyarság, a térségünkben lévő, illetve a nyugat-európai államok kereszténnyé válásának összevetése során szerzett. Szent István törvényeinek szövegét véve alapul vizsgálja első királyunk korának magyar társadalmát tanulmányában Zsoldos Attila, s két, a törvények szövegében gyakran előforduló elnevezés tisztázására vállalkozik: comes (ispán) és miles (vitéz). E fogalmak tisztázása során megbizonyosodhatunk arról, milyen sokrétű volt ezeknek az elnevezéseknek a használata. A névhasználatbeli sajátosságok oka volt természetesen az a tény is, hogy a magyarországi latinság ekkor kialakulóban lévén még nem kristályosodott ki az. egyes tisztségek, illetve társadalmi csoportok elnevezésére szolgáló kifejezések használata. Mindkét kifejezés esetében példákkal szemléltetve bizonyítja a tanulmány szerzője, hogy Szent István korában a comes és a miles szó egyaránt vonatkozhatott tisztségre és társadalmi réteghez való tartozásra. A magyar történelem egy későbbi szakaszába kalauzol el, az Árpád-kori tör-