„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ÉRSZEGI GÉZA: „HÉT PÉLDÁNYBAN MFGÍRATTAK" Az ARANYBULLA SZÖVEGÉNEK HAGYOMÁNYOZÁSA

dések között élők hasonló módon válaszolnak koruk kihívására. Lássuk tehát hogyan nézett ki, mit tartalmazott, s miként élte túl a feleket ez a társadalmi szerződés. Nézzük először is az aranypecsétet! A pecsétet magát hivatalos írások hitelesítésére találták ki már az ókorban, s ezt az örökséget a középkor sem herdálta el. Leginkább persze méhviaszba nyomták, hiszen ez képlékeny anyag, s így nem okozott nehézséget a fémből készült pecsétnyomón lévő áb- //. András (1205-1235) ra belesajtolása. Eleinte az ilyen viaszpecséteknek csak az egyik oldalán van nyomat, a másik oldalával rendszeresen a hitelesíteni hivatott hártyára simult. Mindkét oldalukon lenyomatot viselő viaszpecsétek a 12. századra alakulnak ki, s ekkor már selyem- vagy kenderzsinór, olykor hártyacsík segítségével függnek az okmányon. Ilyen kétoldalas függő pecsétet fémből már ezt megelőzően is készítettek. A neve a cseppet, golyót, gömbölyű, félgömbölyű vagy kerek gombot jelentő latin szó: a bulla. Használatát Bizáncból vettük át, s elsősorban a pápai udvar élt vele már a 6. századtól kezdve. Ennek a függő fémpecsétnek az anyaga általában az ugyancsak képlékeny ólom volt, azonban különleges alkalmakkor nemesfémből is készült pecsét, főleg aranyból. A pápai udvarból kibocsátott ólompecsétes oklevél, ha kellő ünnepélyességgel állították ki, s fontos volt a tartalma, a 13. századtól ugyancsak a bulla nevet viselte, igaz, ilyenkor nem a mindennapos kenderzsinegen függött, hanem selyemzsinórt fűztek bele. Míg az ólompecsét tömör fémből készült, az arannyal már csínján bántak. Ezeknek a pecséteknek csak vékony borítólemezük készült aranyból, a belsejük üreges maradt, s hogy össze ne roppanjanak, többnyire vassal kimerevítették, vagy viasszal kitöltötték őket. Magyarországon aranypecsétről először II. Géza király 1156-i oklevele tesz említést, rendszeresen azonban csak a Bizáncban nevelkedett, majd onnan Magyarország trónjára hívott III. Béla (1172-1196) király használt aranybullát oklevelei megpecsételésére. Idősebbik fiának, Imre királynak egyetlen aranypecsétje maradt korunkra 1202-ből. Maga az oklevél, amelyen függ, tartalmi szempontból valójában nem számít különlegességnek, hiszen csak adófizetési kiváltságot adott vele az uralkodó. Hogy mégis aranybulla függ az oklevélen, azt az oklevelet nyerő Bene-