„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

ZSOLDOS ATTILA: ISPÁN ÉS VITÉZ

társadalmi folyamataival összhangban. Szent István korában azonban a „szabadság" (libertás) még egységes volt, s így a szabadokat megillető jogállás határai az Aba Sámuelhez vagy Honthoz hasonló előkelőktől egészen a nincstelen „népből valók" társadalmi státusáig terjedtek, miközben a szolgaságon belül sem különböztethetőek meg egymástól eltérő fokozatok.

30 Ami lehetséges, sőt, ésszerű fejlemény volt a „szabadság" fogalmának relativizálódása után, az e változás bekövetkezte előtt elképzelhetetlen. Szent István törvényei a miles terminust csak egyetlen társadalmi csoportra, jelesül a szabadok katonáskodással tartozó középrétegéhez besorolható személyekre vonatkozóan használják: ők voltak azok, akiket - a latin kifejezés magyar nyelvű megfelelőjeként - a magyar történetírás régi hagyományt követve ma is „vitéz"-eknek nevez.

3

'' A törvényekben említett szolgarendű milesek nem ennek a társadalmi rétegnek voltak a tagjai, hanem különböző tulajdonosok - a törvények utalásai szerint a király és világi magánbirtokosok - szolgai jogállású harcosai, akiket a törvények megszövegezői magától értetődő természetességgel neveztek 'katoná'-nak, azaz milesnék.