„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

SZEMÁN ATTILA: BÁNYAPÉNZEK, RÉZ VÁLTÓPÉNZEK, SZÜKSÉGPÉNZEK A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XVIII. SZÁZAD ELEJÉIG

polturás érmék (10. kép) is rézből.

U! Ezek az eredetileg is speciálisan zsoldfizetés céljaira kitalált címletek már tulajdonképpen értékpénzek. Nagyon hasonló tehát helyzetük a svéd király 1717ben kibocsátott réz dalerjaihoz. Ezekre a svédorosz úgynevezett északi háború során kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt volt szükség, s tulajdonképpen csak pótolták a hiányzó nemesfém érméket. A maga helyén tehát az előbbi megállapítások mindegyike külön-külön igaz, a kuruc állam rézpénzverése azonban csak több részre 9. kép: Kuruc 10 polturás 1706. 10. kép: Kuruc 20 polturás 1706. bontva sorolható be a különböző kategóriákba. A kisméretű polturás értékű pénzdarabok, melyek legelőször készültek és a legtovább maradtak használatban, másként ítélhetők meg, mint a nagyobb névértéket képviselő „libertások"

22

. Az elméleti alapvetést készítő Schröder kifejezetten réz váltópénzről írt, bár ezt ma a kutatók közül csak kevesen látják a kuruc rézpénzekben. Mégis alighanem teljesen helytálló Heckenast feltételezése, hogy a kuruc polturapénzeket eredetileg réz váltcipénznek szánták, s valóban ezt a funkciót is töltötték be. Ezeket nem értékelték le a későbbi törvényes intézkedések sem, azaz külön kezelték őket! Nem csoda persze, hiszen a rézpolturák forgalmával volt - épp váltópénzjellegük miatt - a legkevesebb probléma. 10. kép: Kuruc 20 polturás 1706. SZÜKSÉGPÉNZEK A rézpénzeknek egy fajtája van még hátra, a tényleges szükségpénzek; esetünkben úgynevezett ostrompénzek, melyeket a kurucok által körülzárt császári helyőrségek használtak.

20 Ezek az ostrompénzek pedig szoros kapcsolatban állnak a Selmecbányái és kassai rézpolturákkal.