„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Dr. Farkas Gábor: Politikai koncepciós per Székesfehérváron, a forradalom előtt

tant, mikor erre semmi okom nem volt. Megbecsülésben volt részem, jó fizetésem volt, nem voltak egyáltalán anyagi gondjaim." Már közben is ráébredt helytelen magatartására, politikai nézeteinek sandaságaira; ezért is keresett további társadalmi elfoglaltságokat, hogy más irányba terelje figyelmét. Tettét megbánta „és ha mód van rá, kérek bocsánatot,... hogy becsületes munkával tegyem jóvá bűneimet" — olvasható az ügyészség által felvett iratban. Vádirat, május 4. A vádirat május 4-én elkészült. Az ügyész Podt Sándor, másnap a tárgyalás kitűzésére tett javaslatot. A bíróság elé idézték a helyi börtönparancsnokság útján: Jenéi Károlyt, Szakály Istvánt, Bittó Jánost, Kabai Mihályt, Szabó Józsefet, Nemes Ernőt, Németh Lászlót. Szabadlábon védekezhetett Ribb Lajos, Botos Sándor, Palugyai Zoltán. Tanúként idézték Kovács Károlyt, Horgos Józsefet és Radnai Józsefnét. A vádirat szerint Jenéi az illegális szervezkedést 1951 elején kezdte el és a következő év végéig több személyt sikerült is az „ellenforradalmi csoportosulásba" tömörítenie. Tagja lett e csoportnak 1952 végén: Szakály István, 1952 elején: Bittó János, 1951 elején: Kabai Mihály, Szabó József; 1951 őszén: Németh László, 1952 végén: Ribb Lajos. Botos Sándor ellen az volt a vád, hogy a levéltári raktárban Rotary gyártmányú sokszorosító gépet rejtett el, továbbá hivatali titkot szolgáltatott ki Jenéinek. Palugyai Zoltánt feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt állították bíróság elé, mivel Szakály Istvántól tudomást szerzett a Jenei-csoportról", de azt a rendőrségnek nem hozta tudomására. Bírósági tárgyalás A megyei bíróság az ítéletet június 8-án hirdette ki. Jenéi Károly összbüntetésként 3 évi börtönt kapott. Alkalmazta a bíróság vele kapcsolatban az enyhítési jogot, továbbá azt is, hogy a vádlott betegségre hajlamos, továbbá figyelembe vette büntetlen elő-