„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Dr. Farkas Gábor: Politikai koncepciós per Székesfehérváron, a forradalom előtt
Clubban (SzTC)) voltak ellenlábasok, akik az Arak megalakulásától kezdve törekedtek annak bomlasztására. Az SzTC nagy előnye, hogy elnöke Zavaros polgármester volt. (Az Arak még 1924-ben jött létre, amikor az SzTC 21. közgyűlésén a vezetésből két prominens városi egyént, Marosi Arnoldot és Paulovits Bélát kibuktattak. Ők viszont 108 sportolóval kiváltak az SzTC-ből, és létrehozták a keresztény-nemzeti szellemiségű új egyesületet, amely a hivatalos politikától is kapott erkölcsi támaszt, de hamarosan anyagiakat is.) Az Arak-ban a labdarúgás mellett a katonai sportokra helyezték a súlyt: lövészet, (1931-ben 4500 fő volt a lövészszakosztályban), fegyverkezelés, lovaglás, kézigránát dobás, később repülés, ejtőernyős kiképzés. 4 1947 őszén az MKP megyei tömegszervezője szerint az Arakban a párt befolyása gyenge. Ennek oka elsősorban az, hogy az ott dolgozó „kommunisták egyesületi sovinizmusa" megakadályozta az SzTC-vel való fúziót. Utóbbi sportegyesületben a kommunista alpolgármester révén a párt befolyását biztosították, s az a törekvés most, hogy az egyesület teljesen városi jellegűvé váljék. Ilyen viszonyok közepette az Arak helyzete egyre hanyatlott, felszámolását már ekkor tervezték, mégpedig úgy, hogy a sportolókat egy másik egyesületbe (Munkás Sport Egyesület) igazolják át. 1948 után az SzTC-vezetők kihasználva a számukra kedvező politikai légkört, a teljes Arak-vezetés eltávolítását kívánták. Ebben a hosszas küzdelemben azonban felőrlődött az SzTC is. Az Arak feloszlatása után létrehozott Fehérvári Dolgozók Sff-ben tevékenykedett, majd ennek átszervezése után az Építők, majd a Petőfi SE-ben. Mindkét sportegyesület élére az MDP városi bizottsága delegálta, de alig volt városi rendezvény, ahol Jenéi Károllyal ne találkoztak volna ismerősei. 1953ban ott található az országgyűlési választások városi előkészítő bizottságában, az egy évvel később megrendezett tanácsi választások szervezésében. 1955 januárjában létrehozták Székesfehérvárott a Vörösmarty Irodalmi Társaságot. Ennek elnöke lett, és a költő halálának 100. évfordulója megünneplését készítette elő. A társaság egy éven át (1955ben) megjelentette a Fehérvár c. irodalmi és történelmi antológiát. A folyóiratból 4 szám jelent meg (negyedévente). Még ebben az évben