„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

1956. november 14. A megyei tanács elnöke távmondatot intézett a járási és városi tanácsokhoz, a községi nemzeti bizottságok megszüntetését követelte. Megalakult a Nagybudapesti Központi Munkástanács (KMT). Budapesten a délelőtti órákban a budapesti és más városok, valamint a vidéki munkástanácsok elnökei üléseztek az Egyesült Izzóban. A munkafelvétel feltételeként szabták többek között a járőröző' szovjet egységek laktanyáikba történő visszavonását, valamint azt is, hogy a rendfenntartási tevékenységet az üzemekben alakított fegyveres csoportok lássák el. A megye és Székesfehérvár területén az üzemek többségében dolgoztak, a munkások mintegy 80%-a megjelent munkahelyén. A fegyverek begyűjtése tovább folytatódott, naponta 250-300 fegyvert szedtek össze a rendőri szervek. 1956. november 15. Ülést tartott a Hazafias Népfront bizottsága, az ülésen számos nemzeti intézőbizottsági tag is részt vett. Leállt a Budapest és Székesfehérvár közötti vonatközlekedés. Az előző napon fegyveres felkelők Tárnoknál visszafordították a szerelvényt. Az üzemek többségében leállt a munka. A Vadásztölténygyárban, bár megjelentek a dolgozók, a munkát nem kezdték el. Az üzemek közül termelés a Magasépítő Vállalatnál és a Fejér Megyei Tatarozó Vállalatnál folyt. Székesfehérváron tovább folytatódott a felvásárlási láz, ennek során valamennyi cikket nagy mennyiségben vásároltak, de elsősorban a konfekcióárukban és a textíliákban nőtt a legnagyobb mértékben a kereslet. 1956. november 16. A kormány rendeletileg engedélyezte a munkástanácsok működését, elrendelte munkástanácsok választását a munka felvételét követően.