„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

Megjelent a Székesfehérvári Egyesült Munkásbizottság felhívása. A munkástanácsoktól az ügyeleti szolgálat megszervezését, a dolgozók szükség esetén történő mozgósítását, kapcsolattartást, üzemőrségek szervezését és a dolgozók tájékoztatását kérte az üzemektől. A városi tanácson az adóügyi csoport munkatársait ideiglenesen szabadságolták. A Székesfehérvári és Fejér Megyei Forradalmi Tanács együttes ülést tartott. Az ülésen a megyei intézőbizottság elnöki tisztségéről lemondott Apai Pál utódjául 3 tagú elnökséget választottak, elnök dr. Kalauz Ferenc, elnökhelyettesek: Hortoványi Jenő és Szabó Imre Ferenc. Döntést hoztak a testület új elnevezéséről is, az intézőbizottság új neve: Fejér megyei Intézőbizottság Forradalmi Tanácsa. Az intézőbizottságok együttes ülésével egy időben a Fejér Megyei Tanács Munkástanácsa is ülést tartott. Az újjáalakult Független Kisgazdapárt zászlóbontó nagygyűlést hirdetett meg. A nemzeti bizottság városi intézőbizottsága délután 2 órakor ülésezett a városi színházteremben. A 10-es bizottság nevében Borsai Gyula a színházteremben tartott nemzeti bizottsági ülésen bejelentette a sztrájkok beszüntetését. Az ülésen megtárgyalták a Dunántúli Nemzeti Tanács és a Budapesti Forradalmi Munkástanács javaslatát, amely szerint a sztrájk megszüntetéséről határoztak, a forradalom vívmányainak megtartása érdekében. A nemzeti bizottság a sztrájk beszüntetését fenntartassál fogadta el, hangsúlyozta, hogy a sztrájkjogról semmilyen körülmények között nem mond le. A sztrájk megszüntetését azonban elfogadta tekintettel arra, hogy a kiváltó okok megszűntek, illetőleg a kormány teljesítette a követeléseket: a szovjet csapatok Budapestről kivonultak, a többpártrendszer kialakítása elől az akadályok elhárultak. A sztrájk megszüntetését az esti személyvonat indításával jelezték. Döntésük értelmében a menetrendszerű teher- és személyvonat közlekedés november 5-én indult volna meg. Az üzemek termelése szintén e napon kezdődött volna. A nap folyamán további fegyver- és lőszerkészletet szállítottak a Vadásztölténygyárba. Papp Albert alezredes, a Forradalmi Katonai Tanács vezetője a nemzetőrségeknél riadókészültséget rendelt el.