„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Dr. Farkas Gábor: A forradalom a községekben
A letartóztatottak tagadták, hogy bűnt követtek volna el 1956. október 27-én Kislángon. Egyedül Asbóth János mondta, hogy ha „a leventekori pofon visszaadásában a bíróság vétkesnek találja, akkor büntessék meg." A megyei bíróság Horváth Józsefet május 8-án szabadlábra helyezte, felmentették Vass Ferencet is. Asbóth János, Horváth József, Mórocz József 3-3 havi börtönbüntetésre ítéltettek, Tóth István pedig 4 hónapi börtönbüntetést kapott. A letartóztatottaknak a büntetésbe beszámították a vizsgálati fogságban eltöltött időt. A megyei bíróságon hangoztatták, hogy a kislángi vádlottak önbíráskodtak, amikor megverték a párttitkárt és a terménybegyűjtési megbízottat. Ugyanekkor ez a cselekmény a tömeges felelősségrevonás részeként jelentkezett; a tömeg nem tudhatta, hogy mi volt az ütlegelés oka, azaz ki, miért ütlegelt? A cselekménynek az a színezete volt, hogy a begyűjtési megbízottat hivatalos tevékenysége miatt verték meg. Ma már megállapítható, hogy az egyéni sérelmek is a megbízott hivatalos tevékenysége miatt keletkeztek. A bírósági ítélet ellen az ügyész óvást nyújtott be, így a kislángiak ügyét a Legfelsőbb Bíróság Népbírósága újratárgyalta. (Ekkor már érezhetővé vált a közéletben is a totális diktatúra konszolidációja, és az 1956. évi őszi eseményeket a kommunista rezsim ellenforradalomnak nyilvánította.) Itt az ítéletet 1957. július 16-án hirdették ki. Az ítéletek jóval szigorúbbak lettek: Mórocz Józsefet, Horváth Józsefet és Asbóth Jánost l-l évi börtönbüntetésre ítélték, Tóth István 10 hónapi börtönbüntetést kapott. Az ítéletek végrehajtását 3 évre felfüggesztették. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa az ítélethozatal alkalmával — ellentétben a megyei bírósággal — azt hangoztatta, hogy a kislángi tömegtüntetés a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult. A vádlottak cselekményeinek nem volt ellenforradalmi célzata, hanem azt a tömegtüntetés hatására követték el, amely lényegében maga volt a helyi ellenforradalom. A vádlottak nem csatlakoztak „a helyi ellenforradalmi erőkhöz", de tetteik bátorították azokat, akik a népi demokratikus államrend megdöntésére szervezkedtek.
