„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

helyezett." A megyei ügyész fellebbezési óvást nyújtott be a megyei bírósági végzés ellen, és a legfőbb ügyészt is tájékoztatta: „a rend­őrség—ügyészség és a bíróság között folyó ... elvi harcról és jogvitá­ról". A Legfelsőbb Bíróság 1957. február 23-án zárt ülésen hozott vég­zésében megváltoztatta a megyei bíróság végzését. A Legfelsőbb Bíró­ság ugyanis azt kifogásolta, hogy az ügyben csupán a másodlagos sze­reppel rendelkező Pölöskei Károly és Kovács Ferenc ellen indítottak eljárást. „Az iratokból nem tűnik ki, hogy az elsődlegesen felelős sze­mélyeket büntetőeljárás alá vonták-e? Mivel erre még utalás sincs az iratokban, valószínűleg nem"— állapította meg a legfelsőbb bírósági - 335 vegzes. Ezekből következőleg elrendelte a nyomozás kiegészítését és az ügyet visszaküldte a megyei ügyészségnek. Az előzetes letartóztatást az ügy kivizsgálásáig fenntartották. Az iratokat a Legfelsőbb Bíróság április 26­án küldte vissza a megyei ügyészségnek. A Fejér Megyei Ügyészség ezt megelőzően március 4-én megküldte a Fejér Megyei Rendőrfőkapi­tányságnak a Legfelsőbb Bíróság végzését. Az ügyben nyomozó sze­mélyt — alkalmatlansága folytán — másfél hónapi munka után áthelyez­ték a karhatalomhoz, később eltávolították a Belügyminisztérium köte­lékéből is. Ezzel a nyomozás leállt, április hónapban a preventív őrizet­bevettekkel foglalkozott a rendőrség. Az ügyészség sürgetése folytán a megyei operatív bizottság elé került a nyomozás újraindításának kérdé­se. Az operatív bizottság határozata szerint 1957 augusztusában folytat­ták, Ületőleg kezdték újra az ügy felderítését. 1957 nyarán több közpon­ti munkástanácsi tagot tartóztattak le, így Városi József, Németh Fe­renc, Fleck Ernő került letartóztatásba. Nevezettekkel szemben már április hónapban is közbiztonsági őrizetbe vételt rendeltek el. Az elle­nük indított büntetőeljárást később a népbíróság folytatta le, forradalmi cselekményeik, így a nemzeti bizottság tagjainak perével összevontan jelentek meg. 336 A megtorlás része volt a forradalom tevőleges támogatásán túl az ese­ményekkel kapcsolatos szimpátia és ennek akár magánbeszélgetések-

Next

/
Oldalképek
Tartalom