„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja
sul sztrájk mellett döntöttek. Szabó Imre Ferencet, bár a Fejér megyei Intézőbizottságok Forradalmi Tanácsa elnökségének is tagja volt, központi munkástanácsi tevékenységéért tartóztatták le. Az üzem képviseletében Egerszegi János és Horváth István jelent meg az ülésen. Ők már felvették a kapcsolatot a várpalotai bányászokkal, akik figyelmeztető sztrájk tartását javasolták, de felkeresték a nagybudapesti munkás284 tanácsot is, és ott is hasonló módon nyilatkoztak. Letartóztatásuk pontos időpontja nem ismeretes, erre feltehetőleg november 24-én került sor. Az ülést megelőzően a rendőrségen az érintett üzemek küldöttsége kérte szabadon bocsátásukat, de többszöri kérelmük is eredménytelen volt. A letartóztatások miatt több vállalatnál, így a Motorjavító egyes üzemeiben és más üzemekben is leállt a munka. A MEKOVÁL munkásai a rendőrség előtt tüntetést terveztek. A Könnyűfémműben is feszült hangulat uralkodott, a sztrájk gondolatával itt is foglalkoztak, sőt a várpalotai bányászokkal is felvették a kapcsolatot és javaslatukra hozzáláttak a sztrájk előkészítéséhez. Pál Tibor letartóztatása miatt a Könnyűipari Szerszámgépgyárban is leállt a munka. Talán ezek hatására a központi munkástanács a sztrájk időpontját december 4-ére tűzte ki, de végül Fleck Ernőjavaslatára elhalasztották és december 6-a 9 órában határozták meg a letartóztatottak szabadon bocsátásának végső időpontját. A következő ülésükre december 6-án 9 órakor a Vas- és Fémöntöde irodahelyiségében került sor. Az ülésen, mivel társaik szabadon bocsátására nem került sor, december 7-ére sztrájkot ún. ülősztrájkot szerveztek. Az értekezleten 10-12-en voltak, nem minden vállalat képviselője volt jelen, így az üzemek kiértesítését a jelenlévő tagok vállalták, a korábbi gyakorlat is az volt, hogy a nagyobb üzemek értesítették ki a munkástanács határozatairól és döntéseiről a képvise285 lettel nem rendelkező kisebb vállalatokat. A munkástanács a következő nap — december 7-én — tartotta utolsó ülését a Vas- és Fémöntöde irodahelyiségében. Ez alkalommal Sinkó Gyula Károly javaslatára a nőtüntetés megszervezése, illetve az abban történő részvétel volt napirendi pontjuk, amelyre december 7-én került sor. A nőtüntetésen a Vadásztölténygyár, Könnyűfémmű, Motorjavító, MEKO-