„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja
A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja Székesfehérvári Központi Munkástanács A bizottság felélesztését Borsai Gyula a MEKOVÁL munkástanácsának elnöke javaslatára határozták el. Borsai kereste fel Fleck Ernőt, hogy az újjászervezéshez megnyerje. Borsai a Motorjavító igazgatójával is tárgyalt e kérdésről. A szervezési munkákat követően újabb értekezletet tartottak. A vadásztölténygyári értekezleten — november 8-9. — a korábbi 10-es bizottsági tagokon kívül mintegy 50-60 üzemi küldött is jelen volt. Ezen az ülésen döntöttek a testület központi munkástanács néven történő újraalakításáról. A korábbiakkal ellentétben nem csupán a tíz legnagyobb üzem küldötteiből állt fel a központi munkástanács, számos kisebb üzem is delegált tagokat. Képviseletet nyert a Vas- és Fémöntöde (Sinkó Gyula), a Megyevill. Vállalat, és egy-egy alkalommal többek között bekapcsolódott a Patyolat és a Karbantartó Vállalat is. A testület körülbelül 15 tagú volt. A testület tagjai továbbra is az üzemek munkástanácsainak elnökei voltak, de több esetben üzemi munkástanácsi tagok képviselték az üzemeket. A központi munkástanács elnöke 281 továbbra is Fleck Ernő maradt. Az újjászervezett munkástanács ülésein — már az első napokban — Cseterki Lajos kormánybiztos, Bánki János és Gyenge Károly is részt vettek. Az új munkástanács első ülését november 10-én — más adatok szerint 9-én — a TTIT székházában tartotta. Az első napirend a helyzet kiértékelése volt. Ezen az ülésen elsődlegesen a november 4-én történt orosz támadásról esett szó, különösen a középületekbe történt belövéseket kifogásolta a bizottság, indokolatlannak tartották az orosz csapatok tevékenységét, hiszen a városban nem volt számottevő ellenállás. A megfélemlítés azonban eredménnyel járt, hiszen az emberek nem szívesen tartózkodtak az utcákon, így az üzemekbe sem jártak be a dolgozók.
