„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

Székesfehérvár az '50-es évek első felében Politikai viszonyok áttekintése 1945-1956 Az 1945. évet követő évtized politikai képét bonyolult viszonyok jellemzik. A két nagyobb korszakra bontható évtizedből az elsőt a demokratikus átalakulás éveinek nevezhetjük, amely 1945-től 1948-ig tartott. A város politikai életében a koalícióba tömörült pártok tevékenysége volt meghatározó, közülük is a legnagyobb befolyással rendelkező Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, továbbá a Szociáldemokrata Párt emelhetők ki. Előbbi elsődlegesen a város agrárrétegeit, a másik az ipari munkásokat tömörítette. Mellettük három kisebb befolyással bíró párt bontott zászlót, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt. A Polgári Demokrata Párt szűk társadalmi bázisa az értelmiség rétegeire és a kisiparosok körére szorítkozott. A parasztpárt elsődlegesen a tiszántúli parasztság körében és a népi értelmiség kvalifikált rétegeiben rendelkezett befolyással, Székesfehérváron nem tudott komoly tényezővé válni, míg a kommunista párt 1919-ből legális tevékenysége folytán volt ismert a városi polgárság körében. Ez utóbbi párt azonban a szovjet megszálló erők részéről olyan külső támaszt kapott — az első években a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól —, amely lehetővé tette számára a politikai hatalom megszerzését. A város társadalmi szerkezete és politikai struktúrája nem igazodott az 1945 utáni években a kommunista elképzelésekhez, amelyet a nemzet-, majd országgyűlési választások is bebizonyítottak. Az országgyűlési választásokat 1949-től már a totalitárius államszervezet bonyolította le, a polgári csoportokat háttérbe szorították és eltávolították a közéletből. 1949-től pártállami intézményrendszer épült ki, amely a proletárdiktatúra államszervezetének szolgálatába lépett. 1945 után a koalíciós években a nemzetgyűlési választások előzetes felmérésére 1945 októberében tartották meg a fővárosi helyhatósági választásokat, amely a novemberi nemzetgyűlési választások főpróbájának minősült. A november 4-i nemzetgyűlési választásokat követően a