„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok
Másutt, például Enyingen, a község lakossága 48 tagú nemzeti bizottságot választott. A megválasztott nemzeti bizottsági tagok a községházán tartott alakuló ülésen választottak tisztikart és 16 tagú intézőbizottságot. Az intézőbizottság beszámolási kötelezettséggel tartozott a nemzeti bizottságnak. Felépítését tekintve hasonlóan épült fel az enyingi forradalmi testület, mint a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság. A nemzeti bizottság tagjait november 3-án a kommunista párt delegáltjaival egészítették ki. 114 Gárdonyban a nemzeti bizottság választása előtt jelölőbizottságot alakítottak a tanácsházán tartott népgyűlésen. A jelölőbizottság a gyűlés határozata alapján foglalkozási szempontok alapján állította fel a testület jelöltjeit. Az egyéni gazdálkodók esetében birtokkategóriák szerint, a többi esetben foglalkozási szempontok alapján (önálló iparos, munkás, közlekedési foglalkoztatott, értelmiségi) állították fel a testületet. A 3032 fős forradalmi testület a tanács mellett, mintegy véleményező, tanácsadó szervként működött, személyi elbocsátásokra a községi tanácsnál nem került sor. 115 Aba község forradalmi tanácsa október 27-én alakult meg. A délelőtt folyamán a nemzeti színű zászlóval felvonuló mintegy 500 fő tüntető, a tanácsház előtti népgyűlésen egyhangúlag választott 15 fős forradalmi tanácsot. Az aznap tartott ülés első intézkedése a tanácselnök leváltása, majd ideiglenes megbízása volt. Ellenőrzésére a forradalmi tanács egy tagját bízták meg. A forradalmi tanács valamennyi intézkedési jogot magához vont. A községben nyilvántartott vadászfegyvereket a megye más községeihez hasonlóan itt is összegyűjtötték, természetesen intézkedtek a budapesti élelmiszerszállításokról is, hiszen aligha volt Fejér megyének települése, amely ne csatlakozott volna a forradalmat fegyverrel kivívó szabadságharcosok megsegítéséhez, több község a kórházak ellátásához járult hozzá. A főváros közellátását biztosító országos mozgalomnak azonban a forradalom eseményeire gyakorolt sajátosságait is érdemes kiemelnünk, hiszen a községek lakossága elsődleges és hiteles információkhoz — a fővárosban uralkodó közállapotokról — az élelmiszeállítások révén jutott. Az élelmiszerszállítások végeztével a
