„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

Fejér megyei Intézőbizottságok Forradalmi Tanácsa A városi és a megyei intézőbizottságokat tömörítő szervezet — a Fejér megyei együttes városi és megyei forradalmi tanácsok — az átalakulás legfőbb politikai irányító szerve volt, Fejér megyére kiterjedően. A nemzeti bizottság városi és megyei intézőbizottságai között szinte valamennyi kérdésben folyamatos kapcsolattartás volt, de ezen kívül többször (október 28-án délután, október 29-én, október 31-én, november 2-án) egyesített üléseket is tartottak a fontosabb kérdések megvitatása céljából. A testület többször ülésezett, az ülésekről néhány esetben feljegyzéseket is készítettek, de ezek többsége elkallódott, csupán töredékesen maradtak meg. A feljegyzésekből megállapítható, hogy az országos eseményeket és a szovjet csapatmozgásokat is figyelemmel kísérték. A katonai jelentésekből tudomást szereztek arról, hogy október 30-án este 9 óra 40 perctől október 3l-e reggel 7 óráig Záhony térségében páncélos légvédelmi tüzér és hadtáp alakulatok lépték át a határt. Az orosz egységek Nyíregyháza irányába haladtak, majd az ország belseje felé indultak. A vasútállomások is folyamatosan jelentették az orosz csapatok vonulási irányát. Az orosz csapatok mozgásáról a forradalmi tanácsok is jelentést tettek, ennek során a Dunántúl más részeiben történt csapatmozdulatokról is tudomást szereztek. A forradalmi tanács a tudomására jutott csapatmozgásokról értesítette a Honvédelmi Minisztérium Katonai Forradalmi Tanácsát. A november 4-ét megelőzően Székesfehérvár irányába vonuló orosz csapatok létszámáról és fegyverzetéről is szereztek információkat. Az abai nemzeti bizottság jelentésében 15 tank vonulásáról értesítette az Intézőbizottságok Forradalmi Tanácsát, az orosz egységek fő erői azonban nem ezen az 86 útvonalon érkeztek Székesfehérvár határába. A járási forradalmi tanácsok (nemzeti bizottságok) révén figyelemmel kísérték a községi állapotokat, a községi nemzeti bizottságok alakulását; az élelmiszerek Budapestre szállítását, a közigazgatásban beállott személyi változásokat, a nemzetőrség megszervezését. Ennek során információkkal rendelkeztek a községi tanácsi irattárak elégetéséről, néhol,