„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok
építőmunkás csoport — bár nem rendelkeztek tagsággal — kisebb zavart okozott. Követelésük egybecsengett a nemzeti bizottság alakuló ülését megelőző előkészítő értekezleten Gyenge Károly által hangoztatottakkal. E szerint kifogásolták, hogy valamennyi üzem, vállalat, intézmény 2-2 főt delegált, így a nagy létszámú üzemek kisebb befolyással rendelkeztek. Szabó Imre Ferenc levezető elnöki megválasztása ellen is ők léptek fel. Egyéb történeti források szerint az építőmunkások szervezője és vezetője Tilinger István kőműves volt, akit később a hatalom részleges konszolidációjával egy időben — 1956 decemberében — a Székesfehérvári Városi Tanács elnökévé delegáltak. A tanácskozás e momentuma azt is bizonyítja, hogy az MDP megyei végrehajtó bizottsága a korábban említett kísérleteken túl a politikai folyamatok háttérből történő irányítására törekedett. A gyűlés a következőkben sem volt mentes kisebb atrocitásoktól, elsősorban a Nemzeti Parasztpárt képviseletében megjelent Palásti Sándor delegálást bejelentő nyilatkozata ellen hangzott el kifogás, tekintettel kommunista múltjára. Gaál János parasztpárti politikus szólalt fel ellene. Az ülésen megjelent fiatalok fegyvert és Budapestre történő szállításukat követelték, a Budapesten dúló harcokhoz szándékoztak csatlakozni, kérésüknek azonban a nemzeti bizottság nem tett eleget. 49 Az újonnan alakult szerv leglényegesebb programpontjára azonban a nemzeti bizottság határozataiból következtethetünk: „Arra az időre, amíg a kormány a hatalmat ténylegesen újból gyakorolni nem tudja, szükségesnek tartjuk létrehozni a Hazafias Népfront Nemzeti Bizottságát, hogy a felgyorsult eseményeket mederben tartva a rendet és nyugalmat biztosítsa"? 0 Az alakuló ülés főbb követeléseit az alábbiakban összegezhetjük: A szovjet csapatok kivonása. A többpártrendszer bevezetése. Szabad választások tartása. Az Államvédelmi Hatóság feloszlatása. A nemzetőrség megszervezése. A munkabérek emelése.
