„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Népmozgalmak

a község több pontján. A DISZ helyett itt is új szervezetet hoztak létre, „forradalmi keresztény ifjúsági szövetség" néven. Az MDP bénultsága következtében a politikai kezdeményezést a Hazafias Népfront bizottsága vette át. A népfront kiváltképpen Maccechini József titkáron keresztül tudott esemény formáló tevékenységet kifejteni a következő napokban, különösen a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság, valamint a járási és a községi nemzeti bizottságok alakítását illetően. A Székesfehérvári Nemzeti Bizottság mintegy a Hazafias Népfront bizottságaként jött létre. A hatalmi űrt kitöltő testület létrehozásanak gondolatába Sebes Imre beleegyezett. A tervezet szerint a testületben a népfront elnökségi tagjain kívül munkások vettek volna részt. A fenti elképzelés azonban nem az eredeti formában valósult meg. A nemzeti bizottságot szélesebb alapon, választás útján hozták létre, elsősorban Dosztál Béla érvelt a választáson alakított testület létrehozása mellett. A járási nemzeti bizottságok, illetőleg munkástanácsok szervezésében már eltérő mértékig vettek részt a Hazafias Népfront járási szervei, mivel a járási pártbizottságok megpróbálták a szervezés menetét e területen magukhoz ragadni. A tüntetések eredményeként lemondott elsőtitkári tisztségéről Sebes Imre, de a párt végrehajtó bizottsági tagsága a továbbiakban is megmaradt, és ugyancsak távozott tisztségéből Bujdosó Imre a megyei tanács elnöke. Bujdosó Apai Pált bízta meg az elnöki ügyek továbbvitelével, egyúttal megkapta az aláírási és pecsételési jogokat is.

40 A forradalmi mozgalom e napon már nem korlátozódott az utcai tüntetésekre és az üzemi szervezkedésekre. A megyei tanács pénzügyi osztályának dolgozói Fodor Lajos pénzügyi osztályvezető vezetésével 3 pontos memorandumot juttattak el a tanács vezetőihez. Ebben az orosz csapatok visszavonását és távozását, Gero Ernő felelősségre vonását, valamint a felkelők számára amnesztia kihirdetését követelték a kormánytól.

41 A tömegmozgalom, a tüntetések, csoportosulások a forradalom alatt állandó elemei voltak a város életének. Jelentőségük azonban valamelyest csökkent. A tüntetések követeléseit — legalábbis az országos jellegűeket — a kormány részben teljesítette. Az október 27-én létrehozott