Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
B. Halász Éva: Anjou István herceg (1332–1354)
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON az uralkodó és jövendő fiai mellett a herceget is elismerték uruknak.45 1359-ben Rudolf osztrák herceg oklevelében szlavóniaKhorvát-dalmát hercegként említi Jánost.95 96 A kisfiú azonban 1360- ban elhunyt.97 Halála után lánytestvére, Erzsébet hercegnő lett I. Lajos örököse.98 A kislány gyermekkoráról szinte semmit sem tudunk, leszámítva a kezéért folytatott vetélkedést. 1356-ban először János cseh őrgróf fiával, Jodokkal jegyezték el, amit 1361-ben megerősítettek.99 Az eljegyzés felbontása után, 1362-ben Albert osztrák herceg menyasszonya lett, de a pápa nem adta meg a kért diszpenzációt a tervezett házassághoz.100 IV Károly császár saját fia, Vencel számára szerette volna elnyerni a hercegnő kezét, hiszen akkor Erzsébetre várt I. Lajos koronája. Az alkudozások valószínűleg 1365 elején vagy már 1364-ben elkezdődtek. Opuliai László herceg részére I. Lajos 1365. december 20-án állított ki megbízólevelet az ügyben.101 Utóbb azonban úgy tűnt, a gyermektelen I. Lajos inkább nápolyi rokonai közül fog valakit örököséül választani, IV Károly és fia már nem találta olyan vonzónak a korábban tervezett házasságot, így a pápa 1369-ben engedélyt adott Vencel és Erzsébet eljegyzésének felbontásához, diszpenzációt adott viszont Erzsébet és Tarantói Fülöp konstantinápolyi császár házasságához, amelyet valószínűleg 1370- ben tartottak meg. A házaspár az esküvő után Nápolyban telepedett le. Fülöp 1375-ben elhunyt, Erzsébet további sorsa ismeretlen. Mivel nagyanyja, Erzsébet királyné 1380. évi végrendeletében 2000 aranyforintot rendel temetésére költeni,102 feltehetjük, hogy kevéssel ez előtt hunyt el. Gyermekéről nem tudunk.103 István herceg és fia korai halála után nem volt a dinasztiában olyan felnőtt férfi, aki az ország valamely részét vagy tartományát megkaphatta volna. Jellemző, hogy amikor IV (Luxemburgi) Vencel cseh király oklevelében Erzsébet királyné és Mária királynő, valamint öccse, Zsigmond, továbbájodok és Prokop közötti vitás kérdéseket rendezi, Zsigmond részére annyi birtokot rendel a nyugati határszélen, amennyi egykor István herceg kezén volt, vagyis a fiatalon elhunyt herceg emléke ekkor még élt.104 István életútján végigtekintve a családjához lojális herceg képe bontakozik ki, akinek hercegségei nem a széthúzást, hanem az ország jobb kormányzását segítették elő. Fiatalon bekövetkezett halála nem sok lehetőséget adott neki arra, hogy esetleges személyes ambíciói kibontakozhassanak, a forrásokban nyomot hagyhassanak. Istvánról nem készült krónika sem, így még annyit sem tudunk meg róla, az emberről, mint bátyjáról, I. Lajos királyról. Személyisége, jelleme örökre homályban marad. 95 ipsos ad nostre celsitudinis conspectum transmiserat ad recognoscendum nos et filium seu filios, quos Deus nobis donaverat, aut inclitum dominum Johannem ducem, condam domini Stephani ducis, fratris nostri filium, heredes nostros et in regno successores, quoslibet in eorum dominos naturales et ad subiiciendum eandem nostri dominio, jurisdictioni et potestati pleno iure, petentes et provoluti genibus nostre excellende humiliter supplicantes, ut recognicionem predictam et dominium civitatis, que iidem procuratores et syndici nomine doctorum civium tocius communitatis vigore iam instrumenti dicti nobis offerenbant, clemencua solita, sub graciis et favoribus infrascriptis acceptare dignaremur — CDCr XII. 480-484. 96 CDCr XII. 588-589. 97 Super eo, quod de morte felicis memorie illustris Johannis, nepotis nostri karissimi, quemadmodum legatio Bartholomei vestri notarii et nuncii continebat, animum geritis ex integro compassivum, vobis ad uberimas gratias assurgimus actiones — DEA II. 565-566. (412. sz.), Klaic, V.: Hrvatski hercezi i bani i. m. 147. 98 Életére részletesen lásd Pór Antal: István úr árvája. Századok 35. (1901) 97-115, 193-208. 99 CDMor IX. 165-167. 100 Pór A.: István úri. m. 104-107. 101 DF 287 477. 102 pro sepulcri condam inclite Elizabeth imperatricis Constantinopolitis neptis nostre karissime duo milia florenorum auri—DL 6692. 103 Pór A.: István úr i. m. 193-208. 104 Et insuper eidem [sc. Sigismundo - B.H.É.] dari debet et in eius potestatem realiter assignari sine dilacione in vicinis et proximioribus terris, castris et bonis regni Ungarie penes metas Austrie et Moravie tantum de terris, castris et bonis atque proventibus cum regiis et aliis juribus quantum olim felicis memorie Stephanus dictus Ur, frater quondam pie memorie Ludovici regis Ungarie pro sustentacione status sui tenuit, habuit et possedit — CDMor XI. 356-358. (397. sz.). 93
