Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON felkészültebben nézhessünk szembe'' (nos vero ad id, quod potuimus recurrentes, propter bonum Christianitatis, maiestatem regiam humiliando duas filias nostras duobus Ducibus Ruthenorum, et tertiam Duci Poloniae tradidimus in uxores, ut per ipsos, et amicos nostros alios, qui sunt ex parte orientis, quae multum latent, de Tartaris, ut sic eorundem conatibus et fraudulentis ingeniis utcumque commodius resistere valeamus),35 Nem tudjuk, vajon mivel győzte meg Rosztyiszlav a magyar királyt arról, hogy a továbbiakban őt támogassa, és ne Danyiilt vele szemben, ahogy az az 1230-as évek második felében történt. Lehet, maga Béla is bizonytalan volt Rosztyiszlavra építő taktikájában, és óvatosan viselkedett, ezért a Rosztyiszlav nyomában érkező apját, Mihailt már nem látták szívesen a királyi udvarban.36 Mihail hamarosan távozott Magyarországról és a tatár udvarban próbálkozott kijevi hatalmának megerősítésével, de kudarcot vallott.3 Úgy gondoljuk, Rosztyiszlav támogatását előmozdíthatta Béla lengyel vejének, Boleslawnak és Danyiilnak a konfliktusa. A lengyelországi tatárjárás után a kis-lengyelországi területekért Boleslawnak a mazóviai Komáddal kellett szembeszállnia, Konrád szövetségesei pedig a halicsi Danyiil és testvére, a volhíniai Vaszilko fejedelmek voltak.38 Boleslaw 1243-ban szerezte meg egész Kis-Lengyelországot. Rosztyiszlav halicsi terveinek támogatása Boleslaw sikere után logikusan következett Béla másik vejének támogatása, és Rosztyiszlav halicsi terveinek felkarolása. Rosztyiszlav a feleségét Krakkóban hagyta, onnét indult tovább Halics felé. Tudjuk, hogy Boleslaw is támogatta Rosztyiszlavot, részt vett ajaroszlav melletti csatában.39 A lengyel előkelők egy része azonban — valószínűleg a korábbi kapcsolatok nyomán — Danyiilhoz húzott, és a csata idején is mellette állt.40 Ez a kettősség mutatkozott meg ajaroszlav melletti csatában. A csata datálására a Halics-Volhíniai Évkönyv két lehetőséget is nyújt, a magyar szakirodalomban Hodinka fordítása nyomán41 mindkét dátum: 1245 és 1249 is olvasható. A külföldi szakirodalom Hrusevszkij nyomán már régóta 1245 mellett foglal állást.42 A Halics-Volhíniai Évkönyv szövegének 35 Kiadásai: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum edita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I—II. Romae 1859-1860. (a továbbiakban: Theiner) I. 232-234. és CD IV/2.214-222., az idézett magyar szöveg Gy. Ruitz Izabella fordítása, lásd A tatárjárás emlékezete. Szerk. Katona Tamás. Budapest 1981.341 -344. — Az oklevél datálása csak hónapot és napot ad meg (november 11.), a szöveg kiadója 1250-re datálta. A kérdést Senga Toru elemzése oldotta meg: a levél 1247-ben keletkezett (Senga T: IV Béla külpolitikája i. m. 606-609.). A datálást korábbi munkáinkban is elfogadtuk, vö. pl. FontM.: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek i. m. 2005.250-253. 36 PSZRLII. 791-794. 37 Dimnik, MMikhail, Prince of Chernigov i. m. 130-139. 38 Ioannis Dlugissii Annales seu Cronicae incliti Regni Poloniae. Liber septimus (1241-1294). Varsaviae 1975. (a továbbiakban: Dlugosz) 297-299., Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко-Волынской Руси i. m. 230-231Jerzy Wyrozumski: Dzieje Polski Piastowskiej VIII w-1340. (Wielka historia Polski 2.) Krakow 1999.226., Nagimyj, W: Polityka zagraniczna i. m. 219. 39 PSZRLII. 795. 40 Bronislaw Wlodarski: Róla Konrada mazowieckiego w stosunkach polsko-ruskich. In: Archiwum Towarzystwa Naukowego we Lwowie. Udzial II. t. XIX. Zeszyt 2. Lwów 1936.39-40. 41 Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest 1916.416-430. 42 Пашуто, В.: Очерки по истории Галицко-Волынской Руси i. m. 232-234., Vő: Внешняя политика Древней Руси i. m. 297-301., Wlodarski, В.: Polska i Rus’ i. m. 127., Stökl, G.: Das Fürstentum Galizien-Wolhynien i. m. 515., Dimnik, M.: Mikhail, Prince of Chernigov i. m. 125., Олександр Б. Головко: Корона Даниила Галицкого. Khíb 2006.325-326, Nagimyj, W.: Polityka zagraniczna i. m. 228-229, Dariusz Dqbrowski: Daniel Romanowicz, król Rusi. (ok. 1201-1264). Biográfia polityczna. (Pracovni Badart nad Dziejami Rusi 1.) Krakow 2012.253-261. 67
