„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

személyek közül kétségtelenül ki kell emelni Pacsay Györgyöt és Zsömböry Edét, akik a későkki időszakkan meghatározó személyiségei voltak a város politikai életének. À választás tékát e területen is jelentős változást eredményezett, a testület 9 tagjától 4 ekkor került a város vezető testületeké.

47 À közgyűlés napokig folytatta a tisztikar választását. Betöltötték a főjegyzői, aljegyzői, első- és másodeljegyzői, főügyészi, alügyészi, levéltárnoki, telekkivatali, számvevői, főorvosi, fősehészi, főmérnöki tisztségeket is. Valamennyi tisztségre a 3 jelölt közül választhattak. Az egy kétig tartó közgyűlés május 17-én a megválasztott tisztségviselők eskütételével „az alkotmányos szabadság boldogító érzelmei, és egy szebb jövendő édes reményei között befejeztetett". 48 Az első tanácsülésre a következő napon került sor, már ekkor megkezdték a kelykatóság polgári közigazgatásának kialakítását, ekkor egy választmányt állítottak fel a részletek kidolgozására.

4y Ugyancsak ezen az ülésen az adminisztráció érdekéken a tanács feladatkörét kiszélesítették.

50 A képviselőtestület megválasztására május 21-én került sor. A választóknak a 97 képviselőjelölt nevét hetűrendken kellett felírnia, és azt a kerületi szavazatszedő választmánynak leadni. À tisztikarral ellentétken a képviselők esetéken kijelölés nélkül történt a választás. A képviselőjelöltekkel szemken a törvény nem támasztott jelentős követelményeket, hiszen csupán a városkan kellett lakniuk. A képviselőválasztás összesítése két napot váratott magára, így csak május 23-án délután 4 órakor kirdették ki a mandátumot nyert eket. Eskütételükre május 24-én került sor. A közgyűlési tagok közül a legtökh szavazatot Hajek József (834) kapta, őt követte gróf Batthyány István és Braun József 831 -831 szavazattal.

01 A választás nem volt mentes a zavaroktól sem, kár lényeges esemény nem történt. Egy városi polgár azzal vádolta meg Niczky János tanácsnokot — korákki főkíró kelyettest —, hogy „május 21-én éjjel a választóknál készen lévő választási jegyekből többek neveit kitörölte és helyettök másokat írt". Vádjait „néhány nála panaszkodó egyén" véleményére alapozta, így egyék kizonyíték és Lanúk kiányákan, a széksértés a feljelentő nyilvános kocsánat kérésével ért véget. A választásokkal kapcsolatkan megállapítkatjuk, kogy a részvételi arány nem volt kimagasló. A legnagyokk érdeklődés a város első számú vezetőjének, a polgármesternek a megválasztását kísérte, ekkor mintegy 1200 fő részvételéről tudunk. Talán a választás elhúzódása — hiszen az előkészületeket nem számítva, május 11-étől tartott — is oka az érdeklődés folyamatos csökkenésének. Érdemes összehasonlítanunk mindezt a mozgalmas márciusi és áprilisi kónapokkal, hiszen ekkor tökk népgyűlést tartottak a sorsfordító kérdések megvitatására, majd a város életének jelentősekk problémáiról tárgyaltak, általákan népes és egyre aktívakk hallőa tóság jelenlétéken. A választásokon tulajdonképpen annak ellenére, hogy a választójogot lényegesen tökken gyakorolkatták, mint akik korákkan a városi polgárjog kirtokákan voltak, nem vettek számottevően tökken részt. Ahogy ez a rendszerváltásoknál megfigyelhető, a választásokat szabályozó törvény a leköszönő, kivatalukat elvesztő tisztségviselők egy részének „végkielégítéséről" is gondoskodott. Azoknak, akiknek kivatala a korábbi szabályok értelméken nem esett a tisztújítás katálya alá, és az ekkor tartott választások alkalmával elvesztették tisztségüket, azok „fizetésüket eltök fogytáig" megtarthatták.

02 A helyhatósági választások nem csupán a tisztikar megújítását és az addig ismeretlen