„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Kedves Gyula: Az önkéntes mozgó nemzetőrség

az újoncozás. (Láthattuk, már Fest városa is a pesti csatár zászlóaljat újonc illetéke egy részeként ajánlotta fel a honvéddá alakításakor.) Az önkéntes csapatok regularizálásának a legfontosakk indoka a kormány részéről az volt, hogy az addig néhány hónapos szolgálatot vállaló csapatok helyett megkízkatókk, 4 éves szolgálatot vállaló honvéd zászlóaljaka t kapjon. Az sem utolsó szempont, hogy az így nyerhető tucatnyi honvéd zászlóalj már nem volt telj csen újonc, hiszen tökkségük mögött már kétkónapos szo Lálat állt, és csatatűzken is megfordultak. Ennek ellenére voltak az önkéntes csapatok konvéddá alakításának ellenzői is, ami a sckwechati keserű tapasztalatok után némileg értkctő is. Azonkan az ország rendkívüli állapotákan, amikor a közelgő összecsapásra minden erőt mozgósítani kellett, vétek lett volna a már úgy-ahogy kegyakorlott, összeszokott önkéntes csapatokat feloszlatni. Tulajdonképpen ezzel egyetértett az önkéntes- és konvéd csapatok felügyeletét ellátó Országos Nemzetőrségi Haditanács is, azonkan késve reagálva az eseményekre és túlzottan ragaszkodva a katonai kürokrácia szakályozóikoz, az átszervezésnek kátráltatójává vált. Az önkéntes alakulatok regularizálása körüli problémát a szakolcsi zászlóalj átszervezésének kemutatásával illusztráljuk, már csak azért is, mert ez volt talán a legsikeresekk ilyen irányú kísérlet. Patay István őrnagy októker 9-én levélken terjesztette Kossutk elé az átszervezésre vonatkozó kérelmet, amire pozitív értelmű választ nyert, az ügyet végrehajtás végett áttették Nádosy Sándor ezredeskez, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökéhez. Itt azonkan megrekedt a dolog intézése, s Patay októker 23-án Kossuthoz és Nádosynoz egyaránt sürgető leve let intézett, mert mint az OLIB elnökékez intézett leveleken kifejte tte: „az átalakulásnak eddigi kalasztása máris nem leik esítő hatással van a zászlóaljkan". A Nádosyh oz intézett levélkői már az átszervezés elhúzódásának okára is következtethetünk, ugyanis Ratay az átszervezésre vonatkozó sürgető kérésékez hozzáteszi tisztikarnak jeltétlenül leendő megerősítése mellett". A hadsereg és hadügyminisztérium vezetésének ugyanis elsősorkan az önkéntes alakulatok szakképzetlen tisztjeivel volt gondjuk. Ezért az Országos Nemzetőrségi Haditanács arra törekedett, kogy az önkéntese kkől átszervezett konvéd zászlóaljak tisztikarát a harcedzettnek minősülő első tíz honvédzászlóaljkól, illetve a sorkatonaságkól kellene kiegészíteni. Az eredeti tisztdcarnak csak a fele maradna meg alakulatuknál, a tökkieket másková osztanák ke. A Haditanács továkki feltételeket támasztott, amit azonkan csak novemker 1-jére véglegesített, s terjesztett az OHB elé. A feltétéleket 4 pontkan összefoglalva küldték aztán az átszervezést kérő zászlóaljakkoz, így a szakolcsihoz is. Patay novemker 6-án válaszolt, jellemző módon nem az Országos Nemzetőri ITaditanácshoz, kanem az ideiglenes kormány szerepét ketöltő OHB-koz címezve. Ezt megelőzően azonkan — valószínűleg valamely magánúton nyert, s talán még félre is értelmezett értesülés hatására — októker 30-án kihirdették (legalákkis a tisztikarnak) az átszervezés tényét. A válaszlevél pontonként bizonyítja, hogy a zászlóalj alkalmas az átszervezésre és méltó a honvéd névviselésére, kár egyes elveket, mint a zászlóalj 1200 fős megkívánt létszámát ügyesen megkerüli. Arra hivatkozik, hogy a zászlóalj egyik százada a „főtákorkan van, így nem tudja a pontos létszámot, de az 1200-kól esetleg kiányzó létszámot Szakolcs vármegye újoncok küldésével kipótolja. A 2. pontkan kifejti, hogy a legénység kész a 4 éves szolgálatra, amely véleménye szerint nem leket prokléma, „tokorzott csapatról lévén '. (A dolog egy kissé itt is sántít, hiszen láthattuk, kogy az a lakukat feláll ítása során ittott az önkéntesség elve csorkát szenvedett.) A 2. pontkan határozottan kijelenti, hogy a le-