„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye 1848/49-ben
sorsuk rendezését. Az ő bűnük az volt, kogy az egykázi katóság tdtása ellenérc fegyveres katonai szolgálatra jelentkeztek a konvédseregken. 13 Kérdés persze, kogy mennyire szúrt volna szemet az abszolút kormányzatnak, ka kegyelmet gyakorol. Pozitív fordulat az egykázmegye részéről a megkurcoltakkal való bánásmódban csak 1851-ben állt be. 1851. áp rilis 29-én Ferenc József ugyanis végre püspököt nevezett ki az egykázmegye élére, aki a pápai megerősítés és felszentelés után november 5-én el is foglalkatta kivatalát. Az új főpap az egykázmegye kanonokjai közül került ki, Farkas volt, de — némi meglepetésre — nem a nagyprépost Ferenc, kanem Imre. Bár ő is udvarkűnek kizonyult korákkan, kiszen a nagypréposttal menekült annak idején, lényegesen szeli dekk, kedvcsekk és kedveltekk személyiség volt. A politikai viszonyok is enykültek valamelyest, és ezzel a püspökség politikai mozgástere is nőtt. Farkas Ferenc pedig kirodalmi lovagi címet és Királykegyi előnevet kapott az uralkodótól kárpótlásként. 14 Semmiképpen nem akarom azt a látszatot kelteni, kogy az 1848/49-k en az egykázmegyét kormányzó Farkas Ferenc egy düköngő, kosszúszomjas vezető lett volna. Viselkedése tulajdonképpen értkető. Nem érzem feladatomnak ezen előadás keretei között, kogy elsoroljam mindazt a megaláztatást, amit a magyar egykáznak 1848/49 folyamán a magyar kormánytól el kellett szenvednie. Ezt Meszlén y>i Antaltól Szántó Konrádig sokan megtették már, és kimerítené ennek az előadásnak a kereteit. Elég itt utalni csak a tizedjövedelem kártalanítás nélküli elvesztésére, valamint a vallási viszonosság és egyenlőség kimondásával az államegykázi szerep és előjogok elvesztésére, amelyek ellentételezéseként jogosan követelt egykázi autonómiákól semmi sem valósult meg. ilyen körülmények között az egykázfők és az egyes lelkipásztorok kizonyos fokú tartózkodása a forradalomtól teljességgel megértkető. Ha pedig azt végiggondoljuk, kogy a reformtörvénykozás az alapvetően kierarckikus katolikus egykázon kelül a demokratizálódás veszélyesnek tartott igényét is kumulálta, (ami az egykázmegyéken is érezkető volt!), kifejezetten értketőek a történtek. 13 Magának Farkas Ferencnek pedig rengeteg pozitív vonása van, sokat köszönket neki egykázmegyénk. Legyen elég itt a nőnevelésre fordított figyelmét megemlíteni: már életéken kísérletezett egy nőnevelő intézet felállításával, végrendeletéken pedig kázát és egy nagy összeget kagyott e célra, megteremtve az alapjait a majdani szatmári irgalmas nővérek által vezetett Ferenc József Nőnevelő Intézet létrekozatalának. 16 Vezetők a káptalani helynök távollétéhen Nem tudjuk tökéletesen rekonstruálni, kogy ki is irányította az egykázmegyei adminisztrációt Farkas Ferenc káptalani kelynök távollétéken. Ekken az iratanyag átvizsgálása sincs segítségünkre: a kimenő iratok fogalmazványai ugyanis rendre véget érnek a dátumnál, aláírás nem kerül rájuk. Kutky István Pados János szentszéki jegyzőt nevezi meg, ám az ő személye kevéssé valószínűsítkető: egyfelől semmiféle jogosítványa nem volt eljárni a különköző ügyekken, másrész alig tartózkodott Fekérváron (tákori lelkészként szolgált 1848 augusztusától vélketően 1848 decemkeréig, a fel-dunai kadtest visszavonulásáig, azután 1849- áprilisában egy időre Tésen szándékozott megkúzni magát, június végén pedig konvédnek állt). 17 Volt azonkan kelyettes káptalani kelynök, Kendi Ferenc őrkanonok személyéken, aki