„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

Az események rekonstruálása elsősorkan Moenich Károly főlevéltáros munkájának köszönketően leket eredményes. Moenick: „Relikviák a szabadságharcbál ! , majd „Szabadságharcunk ereklyéi" címmel, 1898-h an közölte a Székesfekérvári líírlapkan a forradalom első napjainak legfontosakk dokumentumait. Azt, kogy e lap közölte a városi főlevéltáros tanulmányait és forrásközléseit, nem tartkatjuk véletlennek, hiszen a város egyik legjelentősekk „politikai közlönye" lóth Artúr laptulajdonos, felelős szerkesztő vezetésével a függetlenségi politikát és a Székesfehérvári Függetlenségi Kör véleményét képviselte.

2 À városi katóság és a város országgyűlési követei között március közepén folyamatos kapcsolat volt. (Természetesen az országgyűlés korákki időszakákan is rendszeresen tettek jel entést a követek, de a márciusi és április kónapokkan a követjelentések száma megkaladta a korákkiakat.) Haáder Pál és König József követek március 14 -én kelt levelükken jelentették a város tanácsának a kécsi eseményeket.

3 A jelentéskői kitűnik, kogy részletes tudomással kírtak a kirodalom fővárosákan zajlott eseményekről, a kécsi felkel esro ettem ic urasáról. Beszámoltak az országgyűlés az napi üléséről, katározatairól: az átalakulás esélyeit kedvezően ítélték meg: „A dolgoknak illy állásában általláini méltóztatnak, hogy azt, mit eze lón egy pár héttel legvérmesebb remények mellett is a magyar még álomnak is sokal(l)t volna, legfelyebb egy vagy két hét alatt valósággá váland, és meglesz a felelős magyar minisfzjtérium, a tökéletes sajtószabadság, a népképviselet, a nemzeti őrsereg, az esküttszékek, a vallásbeli viszonyok kiegyenlítése, a városi ügynek és városi voksnak végeredménye, mert a K(arok) és R(endek) elhatározták, hogy ők codificálni nem fognak, hanem a lehető legrövidebb úton mindeneket életbe léptetni, úgy szinte még ezen országgyűlés folyama alatt Erdélyországnak öszvekapcsolása, és a nemzetnek fő sérelmi orvoslása. " Egyúttal értesítették a városvezetést arról, kogy 72 tagú küldöttség viszi az uralkodókoz az országgyűlési feliratot. E küldöttségnek tagja volt Haáder Pál főbíró, a város egyik országgyűlési követe is. A „sebes postán" küldött jelentés részletes megtárgyalására, annak megérkeztét követően március 16-án délután negyedkettőkor tartott tanácsi ülésen került sor.

4 Ugyanekkor tárgyalták meg König József követ jelentését is, amely arról tájékoztatta a tanácsot, kogy követtársa a felirati kü ldött seg tagjaként Bécske utazott.

5 A tanácsülés az „országgyűlési utasítást véleményező küldöttségre kízta a követi jelentések továkki véleményezését és a következő napon újakk közgyűlést kívott össze. (A küldöttség itt számolt ke az értekezlet eredményéről.) A küldöttségi tagok névsorát nem teljesen ismerjük, összejövetelükre március 16-án a délutáni órákkan került sor, majd ezt követően a megkeszélést a Pelik án vendéglőben folytatták. A Pelikán vendéglő színkázterméken tartott vacsorán továkk tárgyalták a város tökk kefolyásos polgárának jelenlétéken az eseményeket. Mint Boros Imre városi kapitány keszámolójákól kitűnik „az országgyűlési tárgyak és a világhírű napi események felett élénkebb értekezés, de a legnagyobb rendben, csendességben és békében számos apró csopoi •tokb an tartatott, sőt a polgári szabadság és egyetértésre néhány éljenzés elmondatott, 10 óra után pedig a vendégek önként csen db en távoztak ".

6 Március 17-ére a városkan már falragaszok voltak a kazak falain, amelyek „Mit kíván a magyar nemzet" címmel a 12 pontot tartalmazták. A pontok, vagyis Pest város közgyűlése által elfogadott, az országgyűléskez intézett kérelme, részken az előző napon Pestről visszatért városi polgárokkal, részken a hírlapok mellékleteként érkezett Székesíekérvárra.