„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Sarnyai Csaba Máté: Egy teoretikusan lehetséges megoldás? Horváth Mihály autonómia-koncepciója (1849)
alapján részleteket közöl Sarnyai Csaba Máté: Egykázreform-igény 1848. Egykázfórum, 1998/1-2. 74. o. 15 Szabó Richárd: A coelikátus. Szeged, 1848. 67. o. 16 Pécsi Püspöki Levéltár 1848/10Ó8 17 A nemzeti zsinatot előkészítő kerületi és egykázmegyei tanácskozások részletes ismertetésre e kelyütt nem vállalkozunk. À jegyzőkönyvek kivonatai közül tökket közöl a Religio és Nevelés című folyóirat 1848-as évfolyama. Az egykázmegyei gyűlésekről részletesekken írt Pál Mátyás: Az 1848 -as egykázi mozgalmak liazánkkan. In: Religio 1914. 59- 81. o. 18 Pécsi Püspöki Levéltár 1848/1408 19 Az eredetit idézi: Gákor Adriányi: Die Stellung der ungariscken Kircke zum Öst errreeic kiseken Konkordat von 1855 Roma 1963. 19, 21. p. lábjegyzet; magyarul Adriányi: Gákor: Püspökök kinevezése és elmozdítása 1848-49-ken. In: Vigília 1998/10. 724. o. A vita isme rtetésékez lásd pl. Csorba László: Az első népképviseleti országgyűlés állásfoglalása a művelődés- és egykázpolitikai kérdésekken. In: Szakad György (szerk.): À magyar országgyűlés 1848/49-ben. Bp., 1998. 263-278. o.; Fazekas Csaba: Az első népképviseleti országgyűlés történetékői. In: Dokrossy István (szerk.) Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szakadságkarc történetékez Miskolc, 1998. 93-131. o.; Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Bp., 1979- 83-103. o. Sarnyai Csaka Máté: Az oktatás laicizálása és a katolikus felsőklérus 1848-kan. In: Fiatal egykáztörténészek kollokviuma. ELTE BTK. 1999. 69-104. o. 21 Beér János - Csizmadia Andor: Az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés jegyzőkö nyvei és iratai. Bp., 1954. 615. o. 22 Erről részletesekken: Sarnyai Csaba Máté: Úrkéri kárpótlás és/vagy arányosítás (A szekularizációs törekvések püspökkari értékelése 1848 végén) In: Századok 1998/2 398-416. o. 23 ,,Mennyiben a tized megszüntetése a kisebb rendű papság némelly tagjainak jövedelmeit is érdekli: e tekintetből azoknak ellátásáról gondoskodni minden esetben szükséges leend. Ő Felsége egyszersmind a kisebb rendű bármely vallásfelekezeten lévő papságnak illő ellátása iránt általánosan is, magyar minisztériuma által részletes törvényjavaslatot fog az ország rendéinek előterjeszteni." Törvényczikkek. 46-47. o. 24 „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, hözálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. " uo.: 62. o. 25 „A törvényhozás a magánföldesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület véd-pajzsa alá helyezi. " uo.: 40. o. 26 „Az ekép megkatározandó becsérték fejében a ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul status kötelezvényeket ad. " uo.: 45. o. 27 A Horváth Mihálytól származó autonómia- ko ncepció isme rtetésékez - továkki kivatkozások nélkül — az általa írt ,A magyarországi függetlenségi háború története története" című munka III. kötetének 122-130. oldalát idézzük. Horvátk elképzelését röviden ismerteti és értékeli: pl.: Török Jenő: A katolikus autonómia-mozgalom 1848-1871. Bp., 1941. 44-48. o. illetve Csorba: 224-225. o. 2S Ld. Sarnyai Csaba Máté: Horvátk Mikály kultuszminiszter felkívása az 1849- augusztus 20án tartandó katolikus autonómia kongresszus megtartására In: Magyar Egykáztörténeti Vázlatok 1997/1-2. 147-150. o. Itt a forrást a Közlöny 1849. 135. sz. (június 19.) alapján közöljük. 29 Erről részletesekken Csorba László: A szekularizáció kérdése a reformkori országgyűléseken c. cikkét követjük. In: Világosság 1979. 603-610. o.
