„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye 1848/49-ben
Jekelfalusy Vincét (Karner Antallal ellentétb en) — nolia a szakadságkarc alatt végig tartózkodóan viselkedett — megkurcolták, s kár a kaditörvényszék felmentette, szem élyét ejtette Bécs. Az akszolutizmus éveiken az ausztriai Gmundenken élt, internálva, kegyelemkenyéren. Csak a politikai enykülés, a kiegyezés rendezte kelyzetét, így leketett 1867-től Fekérvár püspöke. 4 Míg a kák orú éveit Jekelfalusy remélt jövendő székkelyén töltkette, Karner Antal kinevezett püspök nem tette lakát a székesfekérvári püspökség területére. Győrkői csak nékány levelet váltott az egykázmegyét irányító káptalani kelynökkel, Farkas Ferenc nagypréposttal. Erdemken alig érintkezett vele: a káptalani levéltárkan mindössze két levelét találjuk, ezek a kagyományos tisztelgő sorok kinevezése és kúcsúja kapcsán, melyeket érdekes módon a káptalan korakeli jövedelmeit összeíró ívekkel együtt kelyeztek levéltárka/ A püspöki levéltár is mindössze négy ügyken született öt írását őrzi. Egy ezek közül teljességgel érde ktel en; két ízken elméleti útmutatást adott anyagi természetű ügyekken: kifejt ette, kogy az elterjedt kírekkel ellentétken nem tervezi a szeminárium kezárását, arra mindenképp lesz pénz; illetve nekezményezte a székesegykázi zenekarnak az egykázmegyei pénztárkól való finanszírozását. Mindössze egyetlen politikai tartalmú levelét ismerjük: 1848 októberéken — némi késlekedéssel — Battkyány Lajos szeptemker 22-i, kozzá is megküldött köriratát továbbította a kelynöknek. A miniszterelnök arra kérte a papsá got, kogv a kaza védelméken kuzdítsa felkelésre a népet. A kinevezett püspök kérte a levél ismertetését a papsággal, de a végrekajtás kapcsán gondosan kozzátette az „a/W az szükségesnek mutatkozik" — kitételt. Mivel ilyen nyilatkozatot a pillanatnyi politikai kelyzet gyakorlatdag az összes főpaptól megkövetelt, és a szöveg megfogalmazása kifejezetten tartózkodónak minősült Bécs szeméken, nem lett kaja az ügykői. 6 Osszefoglalólag azt állítkatjuk tékát, kogy a választott püspöknek lényegileg nem volt keleszólása az egykázmegye kormányzásáka. A káptalani helynök Az egykázmegye irányítása így a káptalani kelynök, Farkas Ferenc kezeken futott össze. Af ekérvári születésű pap nagy ívű pályát futott ke. 1809-ken szentelték fel, s már 1814tői aulai szolgálatkan állt. Három püspök titkára volt, miközken 20 éven keresztül tanított a fekérvári szemináriumkan. Aránylag fiatalon, 42 évesen lett kanonokká 1828-t an, s tíz évvel későkk már a testület vezetője, nagyprépost volt. Már 1835-k en is — Horvátk János püspök kalála után — ő vette kézke az egykázmegye irányítását káptalani kelynökként. Barkóczy László püspök elkunyta után természetesen a káptalan ismét őt kízta meg ezen teendőkkel/ Farkas Fer enc magatartása megleketősen ellentmondásos a forradalom és szakadságkarc idején. Kezdetken nyugodtan minősítketjük tartózkodónak: kiszen 1848 júliusának végén még katározottan ellenezte két papjának, Pados János szentszéki jegyzőnek és Molnár János kelvárosi káplánnak nemzetőrök közé állását. 8 Későkk mintka őt is elkapta volna a forradalmi lelkesedés. 1848 augusztusákan mégis csak a sereg mellé rendelte tákori lelkészként Pados Jánost, és mikor a városkól elindultak az önkéntesek kiperaktíwá vált: zászlót szentelt, misézett, lelkesítő készedet tartott a
