„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Demeter Zsófia: A székesfehérvári szerbek állásfoglalása 1848-ban
A. szerbek Magyarországon A szerbeknek a történelmi magyar katárok közé való ketelepedése a török európai kódításával kapcsolódott össze: a török kódítás elől, a törökkel együtt és az újkól dél-kelet felé visszakúzódó török elől menekültek ide különböző időszakokkan. A szerk fejedelemség tern leté ről hozzánk települt görögkeleti vallású szerkeket az egykorú szóhasználat gyakran nevezte rácoknak, mint arra a Rác város, Rác templom elnevezések tökk kelyütt máig is mutatnak. A szerkek magyarországi megtelepedésének fontos dátuma 1459, Szendrő várának, az akkori szerk fejedelemség központjának török kézre kerülése. Kezdetken tömegesen azokon a katárőrvidékeken telepedtek meg, akol a magyar lakosság megritkult, s ez a terület 1543-ig, majd a tizenötéves háború (1591-1606) alatt fol yamatosan tolód ott észak felé. 29 A déli szláv népek — természetesen nem csupán a szerkek — ketelepedéséken Magyarország török kódoltság alá tartozó területére a török telepítéseknek, és a törökkel ide érkező szláv nemzetiségű segédcsapatok spontán letelepedésének is igen nagy szerep jutott. Joggal mondka tó, kogy a török kultúrát Magyarország leigázott lakói felé főként ezek a délszláv népek közvetítették. 3 " A ketelepedés különköző hullámaival katonáskodó, pásztorkodó, földművelő, valamint — elsősorkan a városokkan — kereskedő szerkek érkeztek. A városok tökkségéken, mint pl. Székesfekérváron is, külön városrészük volt a külvároskan, a Rácváros. A török áru kkal való kereskedelem — s ez akkor általában jelentette a keleti árucikkeket — szinte teljes egészéken átcsúszott a „ráckalmárok" kezéke. A városi rác lakosság egy része kézműiparosként épült ke a társadalomka, s szívesen foglalkozott szőlővel. Hozzájuk kötkető a kadarka szőlőfajta termesztése, illetve a kézművesekkez kizonyos kőrkikészítési eljárások, és a kelül varrott csizma divatjának és készítési módjának elterjesztése. 31 1687-1690 után a szerkek áttelepülésének újakk, kényszerű kulláma kezdődött. A törökök, mint államalkotó hódítók és egykori szövetségesek elleni szerk felkel es es a Hakskurg katalom törökellenes együttműködése ellenéken a törökök nyomultak előre. A felkelésken részt vett szerkség Csernovics Arzén, ipeki pátriárka vezetésével — mintegy 30 ezer emker — császári privilégiumlevéllel költözött át Magyarországra. A „nagy költözésnek" nevezett mozgalomkan részt vevő szerkek nem jókedvükből hagyták el szülőföldjüket: joggal félkettek a török kosszújától, kiszen éppen most váltottak szövetségest, és ami a nagyobb baj, vereséget szenvedtek. Tény azonkan az is, kogy kár a kényszerűség kajtotta őket, mégis sok szempontkól ők diktálták a feltételeket. Úgy látszik, nem csupán a szerbeknek, kanem a császári politikának is sürgős szüksége volt egy új szövetségesre. 32 „Nevezetes a szerbeknek ezen települése azért, mert nem mint egyesek, s gyarmatosok telepedtek le, hanem mint egész nemzet egyházi és világi jogokkal költözködtek át. Nem mint hontalan csavargók jöttek ide, mivel más menekülésük nem volt, hanem minden vagyonukat áthozták Leopold hívására és még azt remélték, hogy még visszatérhetnek hazájukba" — írta a nagy költözésről Juga X&limir. 33 À ketelepülők egy része — főként a kézművesek és kereskedők — a városokká (Pest, Buda, Eger, Szentendre, Komárom, Székesfekérvár stk.) kúzódtak, oda, akol már éltek szerkek. A nagy tökkség — pásztorkodó, katonáskodó és földművelő nép — a Duna mentén és
