Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

1734 A szőlőhegyi Szent Donát kápolna építése. 1735 - a külvárost a tűz elhamvasztotta. - a Castrum (vár) „a régi időkre emlékeztetett." Az erődök, falak, kapuk még épségben voltak. 1736 Székesfehérvár a bodajki kegytemplomnak két szobrot ajándékozott. Az egyiken a következő felirat áll: SPQA. - Sena tus Populusque Albensis (A tanács és a fehérvári polgárság) 1739 Kápolnaépítés a Felső városban Szent Sebestyén tiszteletére. 1740 Vihar ledöntötte a magyar templom tornyait (plébánia templom). 1741-1742 A város 40 fős inszurgense (felkelője) csatlakozott a megyei csapathoz. 1744 Földrengés pusztított a városban és környékén 1745 A jezsuiták rendháza elkészült. 1751 Elkészült a jezsuiták temploma. 1746 Fekete Sas patika engedélyező okiratát kiadja a város tanácsa. 1747 A Sár utca kialakítása. 1747-1749-es években - sáskajárás pusztította el a termést. 1750 Nádasdy Ferenc gróf Palotai kapu utcai házára adománylevelet kapott. (A kúriához városi haszonvétel nem kapcsolódott.) 1751 Tanácsi határozat: ipari mesterséget csak polgárjoggal rendelkezők űzhetnek. 1755 A város határában, főleg a réteken 33 ezer fűzfacsemetét ültettek el. 1764 A Sárvíz lecsapolására elsőízben hoznak intézkedést. 1766 A belvárosban magyar, német és latin iskola működött; A latin iskolában a jezsuiták oktattak. Van még 1 iskola a Budai külvárosban. 1768 A magyar templom (székesegyház) mai alakját ebben az évben befejezett átalakítás során nyerte el. 1769 A városfalak romos állapotban voltak. Helyreállításukra anyagi támogatást a város a kormányzati szervektől nem kapott.