Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

mecsetet templommá alakítottak. A felszabadító sereggel érkeztek a ferencesek is. - június 8. Az új provizor, Kranzer bonyolította le az elhagyott házak kiosztását. A lakosság nagyobb része visszatért, akik magyarok: így 81 magyar család kapott házat a Belvárosban. Június végén még 89 romos épület volt gazdátlan. - június eleje. Lotharingiai Károly főparancsnok néhány napra Székesfehérvárra érkezett. - június 10. Megalakult a városi magisztrátus. A tanács 3 magyar, 3 német szenátorból és a bíróból állt. A városi magisztrátus megalakítása során a magyar és német polgárság között feszült viszony alakult ki. Mindkét etnikum a maga jelöltjeit kívánta bírónak, ill. tanácsnokoknak megválasztani. (A bíró Töttössy László, magyar ember lett.) - A város magyar polgárai Székesfehérvár szab. kir. város jogainak viszszaállítását kérik a pozsonyi magyar kamarától. - ez év nyarán. A várárokba visszavezették a Gaja vizét, s ezzel a vizesárkokat feltöltötték. - június eleje. A 122. sz. ház lett a városháza. - június 12. Lipót császár meghagyta a budai kamarai felügyelőnek, hogy székesfehérvári középületeket és több nagyobb házat a kincstár részére lefoglaljon. - június vége. Kollonics Lipót és az újraszerzeményezési bizottság meglátogatta Székesfehérvárt. - július 1. Elkészült a város első telekkönyve. A 260 ingatlanból 148 gazdára talált (7 ház a török asszonyok tulajdonában maradt). - A külvárosi mecset a hódoltság alatt a kálvinista fehérváriak temploma volt, melyet a jezsuiták maguknak lefoglaltak. - augusztus 19. A jezsuiták a kálvinista hiten lévő katonák eltávolítását kérték a városból. A bizottság megvédte őket, de hitük gyakorlását nem engedélyezte. - szeptember 9. Székesfehérvár újranépesítésére terv született: „a Palotai és a Ráckülvárosban a polgárok a kertes házakat újítsák fel. A betelepítés előfeltétele, hogy a két külvárosból a katonaságot vonják ki." - A jezsuiták kétosztályos latin népiskolát nyitottak. 1689 - február 27. A magyar és a német polgárok között ismét konfliktus volt. A katonaság a német polgárok pártjára állt. - május 23. Theiss Keresztény lett a városbíró. A bírót a kamarai adminisztráció nevezte ki. - június 12. A városbíró Székesfehérvár részére pecsétet kért. - június 14. Vánossy Lőrinc lett a székesfehérvári harmincados, aki egyben a provizorátus ügyeit is átvette. - augusztus 19. A Palotai külvárosban a mecset melletti romos házakat, kerteket, továbbá Hagsy pasa szőlejét - tizedfizetés kötelezettsége mellett - a jezsuitáknak adta át az újraszerzeményezési bizottság. - szeptember. Knittelhoffer Mátyás és Hannolt János szenátorokat az