Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

gait tartalmazó oklevelet adják ki az odaforduló képviselőnek. 1403 - Zsigmonddal ellenséges főurak elfoglalták Székesfehérvárt, és előkészítik Nápolyi László koronázását. - Zsigmond seregei visszafoglalták a főuraktól Székesfehérvárt. 1425 Ozorai Pipo (Scolari) a székesfehérvári Bazilika egyik omladozó tornyát újjáépítette. 1427 Zsigmond engedélyezte Rozgonyi Istvánnak, a Székesfehérvárott székelő főispánnak, hogy temetkező helyéül a királyi Bazilikát válassza. 1438 Habsburg Albert székesfehérvári koronázása (Zsigmond veje) 1439 Egész évben száraz, aszályos idő volt. 1440 - Albert király temetése Székesfehérvárott. - május 15-én V. László (csecsemő) székesfehérvári koronázása. A koronázást a magyar rendek érvénytelennek tekintették, mert az országgyűlési határozat nélkül történt. - júl. 17. I. Ulászló király koronázása. (Előzőleg márc. 8-án Budán, az országgyűlésen a rendek uralkodóvá választották.) 1442 (dec. 16-án) Erzsébet királyné temetése (Albert király felesége) 1445 A székesfehérvári országgyűlésen (febr. 6.) az országot 7 kapitányságra osztották. 1446 A fehérvári diéta dekrétumai: a hatalmaskodások megszüntetése; a ligák eltörlése; a jogbiztonság helyreállítása. 1458 A székesfehérvári kanonokok kirabolták a vránai perjel Somogy megyei birtokait. 1464 - márc. 29. Mátyás királlyá koronázása. - Székesfehérvári országgyűlés dekrétumai közül: a király a koronázással nyeri el azt a jogot, hogy uralkodjék. 1464 után Székesfehérvárt személynöki városnak nevezték (Esztergommal és Lőcsével együtt.) 1471 1. Székesfehérvár város részei a következőkből állnak: 1. Castrum (vár); 2. Civitas Budensis (Budai külváros); 3. Major; 4. Civitas Palotensis (Palotai külváros). 1473 dec. 27. Megkezdték a vár falainak és erődjeinek korszerűsítését.