Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

ni a keresztényi kötelesség, a felebaráti szeretet, irgalom és könyörület, de különösen a haladás parancsszava nyomatékosan sürget!" 1857-ben híre járt, hogy a császári elhatározás két gazdasági iskolát állít föl: egyet Debrecenben, egyet pedig a Dunántúlon. Székesfehérvár azonnal a kérők sorába állott, mert „ez az intézet városunkat kimondhatlan haszonnal árasztaná el", - és a gazdasági iskola céljaira a város kertjét, a Pucker-kertet, a Szőlőhegy előtti bérföld egy részét ajánlotta föl.

41 E tervből azonban semmi sem lett. 1857. augusztus 14-én a császár látogatta meg másod ízben Székesfehérvárt, és ennek oka egy épület alapkőletétele volt. Farkas Ferenc alapítványa ekkor öltött testet. A hatóság hosszú ideig tartó előkészületeket tett, hogy az ünnep minél fényesebb legyen: „Intézkedések volnának szükségesek, például úgy ünnepeltessék-e meg ezen jeles nap, hogy akkor munkát tenni eltiltassék-e, a lakosság ünneplő ruhában tartozzék-e és hol megjelenni, mely naptól kezdve légyen megtiltva házakból a víznek utcára kivezetése, a marhák kihajtassanak-e ezen a napon a legelőre."

42 Az ünnepi fogadtatás részleteit megvilágítja a rendőrségi felhívás is, amely a következő: „A bevonulási sort a Palotai Vámháztól kezdve befelé jobbról és balról a földmíves társulat 30 zászlóval, továbbá jobbról kőmíves, balról az ácscéhek legény társulataikkal kezdik meg; ezek után jönnek Fehér megyének község küldöttjei: Aba, Láng, Seregélyes, Velence, Sárosd, Adony és Kálózd helységekből, kik egymás után rendben a Búza-piacon végig egész a Detrich-házig kétfelől sorfalat képezendenek. A Hering- és Bajzáth-íéle házak előtt a még itt létező összes tanuló ifjúság álland fel; míg a nemzeti és egyéb díszöltönyü leánykák a papnöveldéi templom oldalán felékített emelvényen fognak tisztelegni. A Megye térnyugoti részén Kiss Sándor úr háza irányában levő második díszkapuig sorozatban az asztalos, pék, puskás, nyerges, kaskötő bognár, esztergályos, takács, kapczás, csapó, szitás, fésűs, kesztyűs, kefekötő, gombkötő és bábos mesterek, valamint az e czéhekbeli legénytársulatok illető zászlóik mellett állandanak; mögöttük a közönség foglalhat tért. A Zuber-féle ház előtti harmadik díszkaputól befelé jobbra, a kaszárnya mentében az élelmezési házig a magyar, német és szűrszabó