Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

/S93. Jókai Mór 1893. április 27-én lett Székesfehérvár díszpolgára. (Díszpolgári album) ről meg kell emlékeznünk, mert újból elfalazták azokat. A keresztben levő üvegbura őrizte az okleveleket, mellettük 1868-ból egy papír 10 krajcáros, egy ezüst 10 krajcáros és egy kopott négy krajcáros volt. Az okiratok 1807-ből és 1868-ból valók, mert tudvalevőleg ekkor javították a tornyokat. Följegyzéseim alapján a következőket mondhatom ezekről az okiratokról: Az 1807. évről való latin nyelvű irat a tisztikar, a tanács és a választott polgárság névsorát foglalta magában. 1807-ben a főbírót, Boros Imrét a pozsonyi országgyűlésre küldöttek követnek. Helyettes főbíró Hollner Lipót helyettes polgármester Khorherr Domonkos; tanácsnokok Zu trunk György, Braun József Hell György, Andrássy Antal, Rode András, Vass Pál, Kisling Máté, Pribék János; főjegyző Vass János; tiszti ügyész Debnár Márton, helyettes ügyész Csemetery Mátyás; levéltáros Soós György; írnokok Liptay György, Csalbert Ferenc, Horváth György, Szilágyi Ferenc, VerovszkyAndrás, BerkyJózsef, StaglIgnác, kiadó VagnerIstván, kiadói segéd Rauch Adám; adópénztárnok Rauch Ferenc, adóellenőr Ritter György, adógyakornok Danis János; árvapénztárnok Ergovits György; kórházi pénztárnok Halpauer József; templompénztárnok Éder József voltak. A választott polgárság a következőkből állt: Post Ferenc népszószóló, továbbá: Liebentritt János, Hollner György, Saller András, Stagl Ferenc fertály mester, Kiss József, Lángh Ádám, Kozma Pál, Kauth Ferenc, Kalinger György, Gusa Dömötör, Rieder Jakab, Vünsch Leonard, Fister