Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Forrás és szakirodalom

14 Székesfehérvári Hírlap 1901-39. sz. 15 Uo. 1902-143. sz. VIII. A NEMZETI ELLENÁLLÁS ÉVEI 1905-1906 1 Törvényhatósági jk. 1905-147. kgy. sz. 2 Uo. 1905-148 kgy. sz. A közgyűlésen az indítványt Saára Gyula bizottsági tag terjesztette elő, aki a polgári ellenzék egyik városi vezére. 3 Uo. 1905-149. kgy. sz. (Ugyanakkor nevezték el a Zöldfa utcát - József kir. herceg iránti tiszteletből - József utcának. 4 Uo. 1906-46. kgy. sz. 5 Uo. 1906-47. kgy. sz. 6 Fiáth Pál főispán a darabont kormány érdekeit képviselte. Leváltása megnyugtatólag hatott a politikai ellenzékre. 7 Uo. 1906-100. kgy. sz. 8 Uo. 1906-48. kgy. sz. (Az egyik előterjesztő a szerző volt.) 9 Uo. 1907-40. kgy. sz. (A város kártérítést követelt a vasúttársaságtól.) 10 Uo. 1907-49. kgy. sz. A tornaversenyen Fiume város középiskolás tanulóinak küldöttsége is részt vett. 11 Uo. 1907-128. kgy. sz. {Alaghy Dezső alapítvány.) IX. A MODERN VÁROS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉVEI 1908-1913 1 Törvényhatósági jk. 1908-181. kgy. sz. A polgármestert választó közgyűlés május 11-én volt, ahol Saára Gyula egyedüli pályázóként szerepelt. Ugyanis az április 9-én tartott tisztújító közgyűlésen még ifj. Havranek József'polgármester is jelöltként szerepelt Saára Gyula mellett. Ifj. Havranek József azonban 18 szavazattal alulmaradt, és a második választásra be sem adta pályázatát. 2 Saára Gyulát 1907-ben választották meg (pótválasztás során) Székesfehérvár város országgyűlési képviselőjévé, Zichy Jenő halála után. 3 Törvényhatósági jk. 1909-69. kgy. sz. 4 Uo. 410. kgy. sz. 5 A Múzeum Egyesület jelentése az 1910-1911. évről 6 Törvényhatósági jk. 1907-171., 1908-179. kgy. sz. 7 Uo. 1909-412. kgy. sz. 8 Uo. 1909-431. kgy. sz. 9 A polgármester jelentése új városháza építése tárgyában: Törvényhatósági jk. 1912-72,119,193, 206, 398, 433. kgy. sz. 10 Törvényhatósági jk. 1912-183, 334, 468. kgy. sz.