Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - IV. A polgári provizórium 1865-1866

sége, és ekkor keresztelték az új teret - amely addig csak kanálispart volt - Vörösmarty térnek. Gróf Zichy Jenő, Fekete János, Tóth Lőrinc és Toldy Ferenc voltak az ünnepi szónokok, akik gyönyörű beszédben méltatták Vörösmarty költészetének nagyságát, és azt a hazafias felbuzdulást, mely a Szózat költőjének szobrot emelt. Városunk hölgyközönsége akkor is oly lelkes érzéssel, annyi magasztos ragaszkodással vonzódott Vörösmarty szelleméhez, mint ma, sok esztendő elmúlása után. A leleplezést követő ünnepség rendezése az elért erkölcsi és anyagi sikerért a mostani hölgyek édesanyját, sőt nagyanyját övezi az elismerés koszorújával, de nagyon szép ténye volt hölgyeinknek, hogy saját körükben 40 aranyat gyűjtöttek és avval jutalmazták a pályanyertes ódák költőit - ennek a városnak Udvardy Gézáját és az idegen Nyilas Samut. A költészet különben is gyönyörű sorokkal hódolt ezen a napon a költőkirály emlékének. Endrődi Sándort, Jámbor Pák, Komócsy Józsefet, Mészáros Armandot, Szász Károlyt ihlette a múzsa ódák írására, és a lant húrjain mindegyikük annak a gondolatnak adott költői kifejezést, amit Udvardy Géza mond: Oh nemzetem, ki - sírja mellett járva Emlékezéssel, búval vagy teli, Ide tekints, diadaloszlopára, Ide jer őt isteníteni! Koporsójához joga volt a földnek, Hamvát egy szélvész széthordhatja, - szét, De amit össze századok se törnek, A fényes szellem legyen a tiéd! A régi kaszinó három érdemes taggal volt befolyással a Vörösmarty szobor megteremtésére. A lakomát, amelyen gróf Zichy Jenő buzdító szavai először hangzottak föl, a kaszinónak nagynevű és nemes eszmékért lelkesedni tudó elnöke, báró Splényi Henrik adta, majd a hazafias gondolatot lelkesedésének egész erejével hirdette mindenütt. Élére állott az eszme kivitelének, és nem szűnt meg jelszavát hangoztatni: ha a nemzet megtiszteli nagyjait, akik neki idegen népek előtt és az egész világon dicsőséget szereztek, saját sorsát emeli föl. Elnöke volt a bizottságnak, mely a szobor minden ügyét intézte, ő tartotta a hazafias eszmékben gazdag, nagyhatású beszédet, midőn a szobor alapkövét letették, és a majdani leleplezés fényes ünnepének minden szellemi munkája az ő vállaira nehezedett.