Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

rútja, hogy a követelt adókivetéshez s behajtáshoz e hatóság által többszörösen tett ünnepélyes kijelentés, a letett szent eskü, alkotmányos állása s benső meggyőződése miatt legcsekélyebb közreműködéssel sem járulhat, egyszersmind kijelenti, hogy meggyőződvén alkotmányos állásának tarthatlansága felől, esküje s a választóknak tartozó felelősség által kényszerítve a városi tisztikar, helyét elhagyva a magánéletbe, szeretett polgártársai közé vonul, s hivatalos működését az ideig, míg azt alkotmányos állásához híven újra elfoglalhatja, teljesen megszünteti." A lemondó levél szerint a közigazgatás megszűnt városunkban, s az el nem intézett aktákat, a pénztár kulcsát, a város pecsétjét a levéltárnak adták át. A rendőrség, a tanügyi, egyházi és orvosi személyzet megtartotta hivatalát, a városhoz érkezett minden hivatalos iratot pedig felbontás nélkül a városi levéltárban helyezték el. A városi tisztikar - így szól a befejezés - lelki nyugodtsággal tudatja e határozatban választóival a súlyos körülmények által eléggé indokolt, igazolt visszalépést, és „fölemelt fővel mondja el Isten s e város közönsége előtt, hogy tíz havi működése alatt szent esküjét, alkotmányos állása által előírt kötelességeit s a megválasztásához elfoglalt törvényes tért híven megtartotta. A tisztikar a város mélyen tisztelt közönségétől azon őszinte kérelemmel vesz búcsút, hogy e válságos napokban az imádott haza, édes szülővárosunk és igazságos szent ügyünk érdekében a legjobb egyetértés és reménytől buzdítva, minden egyes fia e városnak legyen a rend, csend és béke fenntartásának egy-egy apostola!" A lemondott tisztikar nevében polgármesternek Linzer Vilmost, kapitánynak Boros Imré\, főbírónak Nóvák Kálmánt, főorvosnak Say József dr-t, később dr. Szendefi Józsefet, tiszti ügyésznek Takács Benőt, főjegyzőnek Füstér Jánost, aljegyzőnek Aczél Istvánt, tanácsosoknak Láng Istvánt, Malesevics Jánost, Akter Mihályt, Tolnai Jánost, Niczky Jánost, Schnell Ignácot nevezte ki a hatalom, és ez a tisztikar működött 1865-ig, midőn az alkotmányos élet újólag pirkadott. * Az alkotmányos küzdelem, amely Székesfehérvár tanácsát 1861-ben a jogok védelméért síkra szállani kényszeríté, nemcsak a politika terén, hanem más helyi viszonylatban is érvényesült. A leginkább jellemző eset a következő: Sztojkovits Arzén budai szerb püspök október 10-én arról értesítette a várost, hogy a székesfehérvári hitközségnél Plasevits Györgyöt nevezte ki tanítónak. Megjegyzendő, hogy a szerb tanító fizetéséhez