Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

- bodajki zarándoklaton Székesfehérvárról (jezsuita vezetéssel) sok ember vett részt. 1704 - városi polgárság kongresszusa. Határozat: meghódolnak a kurucoknak. - január 16. A kurucok Sándor László vezetésével bevonultak Székesfehérvárra. - április 9. Heister császári generális elfoglalta a várost. 1705 október 6-án Nádasdy Ferenc császári tábornok parancsára megkezdték a Budai kapu melletti rondella újjáépítését. 1706 február 2. Bottyán János rohammal elfoglalta és felégette a Rácvárosi. 1706-1709 A kurucok blokád alatt tartották Székesfehérvárt. 1707 Székesfehérvárból a német parancsnok 53 magyar családot „a kurucok pártolása" ürügyén kitelepített. 1709 A városi önkormányzatra bízta a kamara az igazgatási teendőket, mivel joghatósága Székesfehérvár felett megszűnt. 1710-1711 Pestisjárvány dúl a városban. A székesfehérvári áldozatok száma 280 fő volt. 1712 - Kereskedői (Kalmár) Társaság létrejötte. - a kuruc háborúk alatt a budai külvárosban letelepedett (idegen) magyar családokat a német magisztrátus kitoloncoltatta. 1714 - A romos Boldogasszony Bazilikát lebontották, csak az alapfalai állnak. - Az Ybl család felbukkan a forrásokban. 1715 Engedélyezik a városban a nemesek letelepedését. 1720-1745 Ferences templom építése. 1724 A kuruc háborúk alatt megszűnt jezsuita gimnáziumot megnyitották. 1727 A városi lövészek számára lövöldehelyet jelöltek ki. 1728 A városi szőlők területe 263 kat. hold. 1730 A ferences rendház konventi rangot kapott. 1731 - A karmeliták letelepedésének éve - 1731-1769. a karmelita templom építésének ideje.