Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája
- A város német nyelvű neve a forrásban: Vizenburg (Weissenburg). 1046 - Péter király elfogása, megvakítása, halála - Gellért püspök és székesfehérvári kíséretének halála Kelenhegynél. Vazul-fiaknak meghódoltak a Fehérvárott összegyűlt főurak. 1047 - Vata hívek leverése. -1. Endre koronázása. 1055 A város magyar neve a tihanyi apátság alapító levelében: Feheruuvaru. 1058 Salamon koronázása. 1061 Béla (I.) herceg koronázása. 1063 - Salamon a császárt (IV. Henrik) Székesfehérvárra, az „ország metropoliszába" hívta. -Géza hadai elől a fehérvári királyi udvar Mosón várába menekült. 1074 Géza (I.) koronázása 1081 László (I.) koronázása (Szent) [a királyválasztás 1077-ben volt.] 1083 aug. 15. székesfehérvári zsinat. István király és Imre herceg szentté avatása 1095 - Kálmán (Könyves) királlyá koronázása. - Házassága Székesfehérvárott Buzellával. 1096 Az első keresztes had átvonulása az országon (Székesfehérvárott is). 1114 II. István koronázása 1116 Kálmán székesfehérvári temetése 1131 II. Béla (Vak) koronázása 1137 Almos herceg temetése a Bazilikában 1141 - II. Béla temetése - II. Géza koronázása 1162 - III. István koronázása - II. Géza halála és temetése - A latinok letelepedése Székesfehérvárott a Budai külvárosban (1162-1172) - II. László ellenkirály koronázása 1163 - IV. István ellenkirály koronázása. - II. László halála, székesfehérvári temetése. - Székesfehérvári csata. III. István, a törvényes király leverte IV. István (bizánci csapatokkal megerősített) seregét.
