Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

megbízásából írt, és amely a tudományos világban ismertté tette a nevét. Sokat fordított angol és német nyelvből, és mint a stílus mestere, ezen irányú munkásságával elismerést szerzett. Részt vállalt a Horvát István ünnepély rendezésében, és élénk emlékezetünkben még az a beszéd, amelyet ekkor tartott, ő mondotta az emlékbeszédet Vörösmarty születésének századik évfordulóján, amellyel magával ragadta hallgatóit. A pécsi közönség ünnepén is ő fejtegette a költőkirály műveinek esztétikai jelentőségét, hangsúlyozván, hogy Vörösmarty költészete az emberiség eszméinek, tiszta érzelmeinek erkölcstana, s a legszentebb egyéni és polgári kötelességek törvénykönyve. Vass Bertalan a zenei műveltséget is előmozdítá. Maga is kitűnő zenész, elméleti és gyakorlati tudása magas fokon állt, a zeneszerzés terén is figyelemre méltó alkotásai maradtak. Legkiválóbb e tekintetben a Cantate, melyet a ciszterci rend nyolcszáz éves jubileumára írt, és amelynek zenei kiválóságát minden szakértő a legnagyobb elismeréssel illette. írt ezenkívül számos egyházi és világi művet, amelyek mindegyike gazdag dallamban és invencióban. Zenepedagógiai szempontból meg kell említenünk azt a bírálatot, amelyet Henig Alajos Egyházi énekek orgonakísérettel című munkájáról írt, továbbá azt az értekezést, melyben az elvilágiasodott egyházi zenét és a templomi éneket ősforrásához akarja visszavezetni. Vass Bertalan évenként utazásokat tett. Bejárta Ausztriát, Német-, Olasz-, Angol-, Franciaországot, Belgiumot és Svájcot. Ez idő szerint a nagyváradi főigazgatói állásban szolgálja a magyar közoktatást. YBL MIKLÓS 1814. április 6-án született városunkban, hol atyja jómódú kereskedő. A főgimnázium osztályait jeles eredménnyel végezte, majd a bécsi műszaki akadémián, azután Münchenben tanult technikát. Jellemző, hogy okleveleinek birtokában a kőműves céhbe állott, és a fővárosban, a Ludoviceum, utóbb a Nemzeti Múzeum építésénél PollákMihályTervei szerint segédkezett a kőműveseknek. Idők múltával Magyarországnak legnagyobb, külföldön is elismert műépítésze lőn, akinek alkotásait a stílszerűség jellemzi. Első nagyobb építése a fóti kastély volt (1841.), utána a kaplonyi, a fóti templom, majd olaszországi útjáról visszatérve - ahol újabb impressziók gazdagították művészi fantáziáját - a régi országház, a királyi palota függőkertjei, a operaház, a lipótvárosi bazilika, a Margit-sziget épületei, a Rác fürdő, a csurgói kastély, a Wenkheim grófi család kígyósi kastélya, a nagykárolyi és hódmezővásárhelyi templom, a maláczkai sír£o/íkövetkeztek. Temérdek alkotása - melyek közül csak a legfőbbeket említettük - minden irányban művészi, és jogosan megszerezte Yblnek a legnagyobb magyar műépítész nevét. Valóban igaz az, amit Ney Béla mond róla emlékbeszédében: „Összes